Századok – 1953
Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30
42 Mól) ALADÁR A magyar munkásmozgalomban az ideiglenesen érvényesülő nemzetietlen és kozmopolita irányzat nem a marxizmusnak, hanem éppen a marxizmus hiányának, a marxizmus elárulásának volt egyenes következménye. A reakció rágalmaira lehetőséget a munkásmozgalom valóban meglévő hiányosságai adtak, de a magyar munkásmozgalom e hiányosságaiban is nemzeti fejlődésünk hiányosságait, korlátozottságát juttatta kifejezésre. Az 1870-es években a magyar munkásmozgalom legjobbjait, elsősorban Frankéit és a még viszonylag kisszámú munkásságot kétségkívül nem kis mértékben éppen a magyar társadalom kiélezettebb ellentmondásai tették különösen fogékonnyá az új forradalmi eszmék keresésére, a Párizsi Kommünnel kapcsolatos rokonszenvtüntetésre, az I. Internacionálé eszméinek befogadására. Ugyanakkor azonban éppen a nagyipari munkásságnak a nemzeti függés következtében korlátozott fejlődése akadályozta is a munkásmozgalom progresszív irányzatának megerősödését. Lehetőséget nyújtott arra, hogy részben a kisipari szakmákon, részben az osztrák tőkétől függő nagyiparban kialakuló keskeny munkásarisztokráciára támaszkodva, az országnak a nyugati országoktól eltérő forradalmi ellentétei ellenére a magyar munkásmozgalomban egy ettől idegen, opportunista és a burzsoáziával együtt imperialista érdekeket szolgáló kozmopolita irányzat kerüljön vezetőszerepre. A marxizmust eláruló szociáldemokrata opportunizmussal szemben a magyar kommunistákat éppen Marx forradalmi tanítása vezette vissza a nemzeti történet tanulmányozásához, segítette annak megértésében. A magyar kommunisták Marx és Engels tanítását, a Kommunista Kiáltványt tanulmányozva értették meg, hogy a munkásoknak a kapitalizmusban nincs és nem is lehet hazájuk, de ugyancsak Marxtól és Engelstől, a Kommunista Kiáltványból tanulták meg, hogy a munkásosztálynak a politikai hatalmat meg kell hódítania, a kapitalizmust meg kell semmisítenie és »önmagát nemzeti osztállyá kell emelnie«.3 0 III A magyar munkásosztály ma már »nemzeti osztállyá szervezte önmagát«, az új, szocialista nemzet vezetőosztályaként vezeti dolgozó népünk harcát a szocialista Magyarország építésének az útján. Népi demokráciánk ma már Lenin és Sztálin segítségével valóraváltotta a modern nemzeti fejlődés objektív követelményeit : Magyarország, polgári nemzetből szocialista nemzetté alakulva, új világot, a szocializmus világát építi. Üj hazánk építésének, mint húsz évvel ezelőtt felszabadulásának, egyik döntő kérdése népünk politikai és ideológiai egységének elmélyítése. Ebben pedig — nem kevésbbé, mint a hatalomért vald harc szakaszán — elsőrendű szerep vár marxista történetírásunkra. Népünk győzelme ma népünk egész történelmének marxista feldolgozását és ezen keresztül egész népünk marxista szellemű nevelését teszi feladatunkká. Űj történetírásunk feladatai kiszélesedtek, megnövekedtek. Ugyanakkor népünk új helyzetével, új feladataival kapcsolatban megváltoztak történetírásunk a marxizmus alkalmazását illető követelményei is. Űj iskoláinkban és egyetemeinken ma népünk egész történelmét kell tanítanunk. Népünk győzelme ma egész történelmünk marxista feldolgozását és ezen keresztül 30 Marx—Engels : A Kommunista Párt kiáltványa Bp. 1952. 53 — 54. 1.
