Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

466 KRÓNIKA got példává és vonzóerővé tegyük egész Németország dolgozó tömegei számára. A Német Demokratikus Köztársaság szilárdan áll a béke táborában és alkalmas utakat keres arra, hogy a szétszakított Németországot eggyé, s így a világbéke szilárd bástyájává tegye. A német nép legjobb fiainak, Kari Marxnak és Friedrich Engelsnek tanításai — amelyeket Lenin és Sztálin vittek és fejlesztettek alkotóan tovább az imperializmus és a proletárforradalmak feltételei között — valósággá váltak a Német Demokratikus Köz­társaságban. Befejezésül hangsúlyozta : a német történészeknek meg kell mutatniok, hogy a német történelem nem szakadatlan politikai nyomorúságból áll, hanem gazdag a haza­szeretet és a nép ügye iránti odaadás világító példáiban. Különösen sokat kell tanul -niok a Szovjetuniótól, amely az orosz nép nagy hagyományait élő és mozgató erővé tudta tenni a szocializmus és a kommunizmus építésében. Ezután Zsigmond László Kossuth-díjas, a történettudomány kandidátusa tar­tott előadást »Az amerikai és angol imperialisták a magyar nép felszabadulása ellen« címmel. A következő előadó Leon Grosfeld professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének helyettes igazgatója volt, aki az amerikai-angol impe­rialistáknak az 1918—1939. években folytatott lengyelellenes politikájáról beszélt.3 A június 7-i délelőtti ülés Magos Györgynek, a Történettudományi Intézet munka­társának »A nyugati imperialista hatalmak szerepe a Horthy-rendszer megszilárdításá­ban« címmel tartott korreferátumával ért véget. Június 7-én délután a Magyar Munkásmozgalmi Intézet fogadást adott a kon­gresszus tiszteletére. A megjelentek megtekintették a Magyar Munkásmozgalom Törté­netének Múzeumát, majd Pach Zsigmond Pál a Történettudományi Intézet helyettes igazgatója ismertette a Történettudományi Intézet munkásságát. Pach Zsigmond Pál elöljáróban utalt a Történettudományi Intézet megalakulásá­nak előfeltételeire, körülményeire és ismertette célkitűzéseit. Pártunk és kormányunk .— mondotta — a történettudomány marxista-leninista müvelését, a történettudomány eredményeinek a szóles dolgozó tömegek közötti terjesztését, új tudományos káderek kiképzését és az egyetemi történetoktatás támogatását tűzte ki az Intézet feladatául. Ugyanakkor igen jelentős anyagi segítséget biztosított az Intézet számára feladatai megoldásához. Ennek köszönhető, hogy a munkatársak száma évenkint • növekszik és jelenleg több mint 30 tudományos munkatárs műEödik az Intézet három osztálya : a magyar történelmi osztály, a Szovjetunió és a népi demokráciák osztálya és az egyete­mes történeti osztály, valamint a bibliográfiai és dokumentációs csoport keretében. Az Intézet a megalakulásától számított 3 y2 esztendő alatt számos munkaközösségi és egyéni munkát, forráskiadványt készített sajtó alá. Az éddig megjelent hat forrás­kiadvány többek között magában foglalja Kossuth Lajos összes müveinek néhány kötetét ; a 12 monografikus munka számos más tárgykör mellett Hunyadi János élet­rajzával, az Erdélyi Érchegység parasztmozgalmaival, a magyarországi eredeti tőkefel­halmozással, az ipari kapitalizmus kezdeteivel, a magyar parasztság történetének külön­böző szakaszaival, a magyar-cseli történelmi kapcsolatokkal, az angol külpolitika szabadságharcellenes szerepével és a klerikális reakcióval a Horthy-rendszer idején, fog­lalkozott. Több fontos kérdésről az Intézet munkatársai a közeljövőben készülnek munkát kiadni : az 1929—33-iki világgazdasági válság magyarországi hatásáról, az angol­amerikai imperialisták szerepéről a Horthy-rendszer stabilizálásában, Bem Józsefről, továbbá A csehek, szlovákok, magyarok 1848/49-ben címmel. Az Intézet a történettudo­' 1. Grosfeld professzor előadásának teljes szövegét közli a Századok jelen száma.

Next

/
Thumbnails
Contents