Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

itHÖNIKA 465 — A Szovjet Hadsereg győzelmei tették lehetővé, hogy népeink rálépjenek a szocializmus építésének útjára — mondotta —. Ezeknek a győzelmeknek köszönhető, hogy kialakult a csehszlovák ós magyar történészek közötti együttműködés. Azt kívánjuk, hogy a kongresszus sikerrel oldja meg feladatát ós nyújtson segítséget a magyar népnek a szocialista építésben. Josef Macek szavai után Esze Tamás, a történettudomány kandidátusa tartotta meg előadását »A Rákóczi szabadságharc« címmel. Esze Tamás, előadása utánjJ. V. Tarle emelkedett szólásra. Tarle akadémikus II. Rákóczi Ferenc alakját, diplomáciai ténykedéseit széles nemzetközi összefüggések keretében mutatta be. Tarle akadémikus nagy tetszéssel kísért előadását Pach Zsigmond Pál Tíossuthdíjas egyetemi tanárnak korreferátuma követte : »A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi szabadságharcban« címmel s az ő előadásával zárult a kongresszus első napja.2 A kongresszus június 7-i ülésszakán a román történészek nevében Mihail Roller akadémikus üdvözölte a kongresszust. A múlt, rendszerek azt a szerepet szánták a történettudománynak — mondotta —, hogy a sovinizmust és a népek közötti ellenségeskedést szítsák. A burzsoá történetírás nem akarta tudomásul venni a történelmi fejlődés mozgató erejét, a tömegek harcát, a román parasztok felkeléseit, a magyar és a román nép közös szabadságharcait. Bemocskolta közös hőseit : Dózsát, Hórát, a 48-as szabadságharc nem egy kimagasló alakját. Meghamisították a román és a nagy orosz nép évszázados kapcsolatait is. Amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta iga alól — folytatta — és a munkásosztály kezébe vette a politikai hatalmat, a román történészek tezámára is az elmúlt rendszerek idején elképzelhetetlen lehetőségek nyíltak a történettudomány fejlesztésére. Felmérhetetlen a szovjet történészek segítsége, akik műveikkel megtanítanak bennünket arra, hogyan szolgálhatja a történettudomány valamennyi nép szabadságának, a népek közötti testvériségnek és a békének ügyét — mondotta befejezésül. A bolgár történészek üdvözletét Mihail Dimitrov, a Bolgár Tudományos Akadémia alelnöke tolmácsolta. Üdvözlő beszédében a délkeleteurópai népek tudományos munkásainak kapcsolatáról beszólt. Elmondotta, hogy Bulgáriában a burzsoá uralom megdöntése előtt igen kevés érdeklődés nyilvánult meg a szomszédos népek tudományos élete iránt, s ugyanez volt tapasztalható a szomszédos népek részéről is- Bulgáriával kapcsolatban. A felszabadulás azonban véget vetett ennek az érdektelenségnek ós most már ezekben az országokban a kölcsönös megértés és elismerés szellemében — elsősorban a Szovjet' unió történészeinek példája nyomán — dolgoznak és tanulnak a tudományos munkatársak. A Német Demokratikus Köztársaság történészei nevében Leo Stern professzor, a hallei egyetem rektora szólalt fel. — Nagy örömet, jelent számomra — kezdte felszólalását Stern professzor—, hogy saját szememmel győződhetem meg arról a hatalmas fejlődésről, amelyet a magyar nép az emlékezetes 1945 április 4. óta megtett. Átéltem mint a Szovjet Hadsereg soraiban küzdő katona a felszabadító harcokat Magyarországon és Budapesten. Láttam a rombolásokat, amelyeket az ország elszenvedett. Ma pedig ahova csak néz az ember, lüktető élet, optimizmus, alkotó munka. A tehetséges magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hétmérföldes csizmában halad a szocializmus útján. Hála a Szovjetuniónak, mi is minden erőnkkel a szocializmust építjük, hogy a Német Demokratikus Köztársasá' Az előadáshoz az eredeti programm szerint kapcsolódó két másik korreferátumra (Marhí Ârpdd, a történettudomány kandidátusa és Borús József aspiráns : »A Rákóczi-szabadságharc hadművészete« ; Beckenast Qutztáv, Kossuth-díjas, a Történettudományi Intézet munkatársa : »Rákóczi tevékenysége a gazdasági élet fejlesztése érdekében«) időhiány miatt nem került sor. A kongresszus Jegyzőkönyve, az elmaradt előadásokat is közli.