Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

450 SZEMLE mértékben a munkásmozgalom politikai arculatán, hiszen a tudat fejlődése mindig mögötte marad a lét változásainak ; emellett nem szabad lebecsülni az angol reformizmus sokévtizedes tapasztalatait, kifinomult módszereit a munkások becsapására, manőverezési képességeit. Ez a magyarázata annak, hogy Angliában a szubjektív tényező, — a munkásmozgalom fejlettsége és tudatossága — még mindig elmarad a'társadalmi átalakulás objektív tényezőinek érettsége mögött. A második világháború befejezése óta azonban csökkenőben van ennek az elmaradásnak mértéke : a labour-kormány hatéves uralmának csődje, a konzervatív kormány nyomorpolitikája, a szakszervezetek és a labour-párt egyszerű tágjainak tömegeiben komoly erjedéshez vezetett; a munkásáruló vezetőkkel szemben érzett elégedetlenség egyre leplezetlenebbül nyilatkozik meg a munkáspárti és szakszervezeti kongresszusokon, konferenciákon, a helyi szervezetekben. Nagy jelentősége van annak, hogy a Kommunista Párt sok szakszervezetben komoly befolyással rendelkezik. Lemin művéből világosan látható, hogy Angliában is érlelődnek azok az erők, amelyek egyedül képesek kiutat találni Anglia és a Brit Birodalom válságából. Ezt a kiutat mutatja meg az Angol Kommunista Párt programmja : »Anglia útja a szocializmus felé«. A gazdasági élet fellendülésének, a dolgozó tömegek felemelkedésének, a nemzeti függetlenség biztosításának egyedüli útja a népi demokrácia útja ós a Brit Birodalom átalakítása a független, szabad népek egyenjogú szövetségévé. »A Brit Birodalom válságának kiéleződése« nem csupán a címben megjelölt kérdésre, hanem Anglia háború utáni történetére és az egész jelenlegi nemzetközi helyzetre vonatkozólag rendkívül értékes és izgalmas olvasmány. Különösen értékessé teszi az, hogy a szerző sehol sem elégszik meg az igen gazdag és eredeti forrásokból származó tényanyag felsorakoztatásával, hanem elvi általánosításokat, új következtetéseket is levon. Lemin kimagasló példát ad a marxista-leninista elmélet alkotó alkalmazására a tudományos feldolgozó munkában. Komoly *hiba, hogy a magyar fordítás minősége igen sok kívánnivalót hagy hátra és egyáltalán nem méltó a mű magas tudományos színvonalához: a stílus általános elszürkítésén és ellaposításán kívül több értelemferdítő hiba is előfordul benne. A kiadónak jobban kell ügyelnie a szovjet tudományos munkák magyar kiadásának minőségére. GÁL ÉVA RICARDA HUCH: , DER DREISSIGJÄHRIGE KRIEG ^ Rövidített kiadás, Christfried Coler bevezetésével. I—II. k. (Leipzig, Insel. 1932. 423; 446 1.) A harmincéves háborúban a polgári forradalmak küszöbére jutott Európa összes társadalmi-politikai erői, közvetve vagy közvetlenül hatottak, a nagy küzdelem terhét és következményeit azonban elsősorban a német népnek kellett viselnie. Az emberéletben ós anyagi javakban elszenvedett pusztulás mellett az tette a harmincéves háborút a német történelem nagy katasztrófájává, hogy Németország politikai szétdaraboltsága — mint a viszonylagos gazdasági elmaradottság következménye — tartóssá vált és késleltette a polgári fejlődós kibontakozását. A német polgári történetírás nem látott mást a harmincéves háborúban, mint dinasztikus és vallási ellentétek mérkőzését s ezzel a felületes szemléletmóddal nem volt képes igazi jelentőségét felmérni, úgy, hogy az utóbbi félévszázadban összefoglaló, értékelő tudományos feldolgozására nem is akadt vállalkozó. Engels a német parasztháborúról írt művében feltárta a német társadalmipolitikai fejlődés mozgatóerőit s az ő útmutatása nyomán Mehring helyesen megvilágította a harmincéves háború alapkérdéseit, eredményeik felhasználásától azenban a polgári történetírók természetesen elzárkóztak. így történhetett meg, hogy a harmincéves háborúról az utolsó félszázad alatt egyetlen nagyigényű mű jelent meg s ez sem tudományos monográfia, hanem egy szépirodalmi igényű, műfajilag a történeti regényhez közelálló alkotás. Ricarda Huch kiváló történész és nagytehetségű író volt egyszemélyben s könyve a tudós és a költő együttes munkájának minden előnyét és hátrányát magán viseli. A részletekbe menő, gondos kutatómunkát, az anyagban való mintaszerű elmélyedést, a feltárt és felhasznált adatok gazdagságát és sokoldalúságát nagy megelevenítő erővel és