Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 401 döntőek. Ezzel azonban nem kívánjuk azt állítani, hogy az osztrák burzsoázia 1860 után egyáltalán nem hatol már be Magyarország iparába s különösen nem kívánjuk azt állítani, hogy meglévő vállalkozásaitól visszavonul és Magyarországnak tőkekivitelen alapuló gyarmati kizsákmányolása csökken — amint azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar burzsoázia 1851—1860 között is létesít ipari vállalkozásokat, hogy a magyar burzsoázia tőkefelhalmozása az 50-es évek második felében erősödik. De amíg 1860-ig a nagyipar fejlődésében a gyarmati rendszerben rejlő — az előbbiekben már kifejtett — törvényszerű belső ellentmondás eredményeként az osztrák burzsoázia a főszereplő, — 1860 után a magyar burzsoázia lép helyébe. * Magyarországon a burzsoázia — túlnyomóan mint kereskedő burzsoázia — az abszolutizmus idején erősödik meg. A nagykereskedő és a kereskedőpolgárság soraiból, főleg Pesten, ekkor jelennek meg Magyarország törtéíietében először az ipari nagytőke képviselői. A pesti kereskedőburzsoázia viszonylagos gazdasági és politikai erősödésének jele, hogy 1851-ben megalapítják a Pesti Lloyd társulatot, 1853-ban megindítják a Pester Lloydot, 1854-ben felállítják a Gabonacsarnokot és 1856-ban Kereskedelmi Akadémiát létesítenek. Az 1846/1847 évi kereskedői adólajstromok szerint a Kiváltságos Nagykereskedők testületének 44, a polgári kereskedők testületének 228 tagja volt.65 1851-ben »Pest városában vagyon három kereskedői testület ú. m. a kebelbeli kereskedőség, a pesti kereskedői testület és az izraeliták kereskedői testülete. Az első 1845-ik óta áll fenn s jelenleg 35 tagot számlál. A második testület még 1699-ben nyerte szabadalmát és 245 tagot számlál. A zsidók kereskedői tes+ülete áll 136 tagból. Fennáll 1824-ik év óta.«66 1856-ban viszont Pesten már 163 a bejegyzett nagykereskedők és 438 a kereskedők száma.6 7 Az abszolutizmus kormánya megszervezte az 1848 által kezdeményezett kereskedelmi kamarákat. Bár a kamarák létesítésének fő célja az volt, hogy »a birodalom egységét és a közbeeső vámsorompók megszüntetését«, valamint az »összbirodalom« különböző részei közötti kapcsolatnak szorosabbá tételét szolgálja68 — objektíve a polgári forradalom végrehajtásának vonalába esett. A kormánynak érdekében állt, hogy a kereskedelmi kamarák létrejöjjenek, mertpolgári forradalom után meggyorsuló kapitalista fejlődés által felvetett újszerű és sokasodó gazdasági problémák megoldásában szüksége volt a gazdasági élet ténytízőivel közvetlen és szervezett kapcsolat fenntartására. Tizenegy kereskedelmi kamarát szerveztek az ország területén. A kereskedőburzsoázia a kamarák révén egységes érdekképviselethez jutott, ami, ha korlátolt'mértékben is, de növelte befolyását a kereskedelem fejlődése számára szükséges intézkedésekért vagy a kereskedelem fejlődését akadályozó intézkedések ellen folytatott küzdelemben. A kereskedelmi kamarák képviselték az ipar érdekeit is. 63 Pólya Jakab: A pesti kereskedő-testületek története. Bpest, 189.6. 501— 508. 1. Balla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. Bpest, 1928. 119—120. 1. 66 Palugyai könyvéből idézi Szávay Gyula: A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története. Bpest, 1927. 14. 1. 67 Hunfalvy János: Budapest műipara és kereskedelme. Pest, 1859. 68 Az osztrák kormány 1850 márc. 11-i előterjesztése.
