Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
402 SÁNDOR VILMOS A magyarországi külkereskedelem fó'cikkei egyrészt a nyerstermények; mint a kivitel cikkei, másrészt az ausztriai és más külföldi gyáripar termékei, az ú. n. »manufaktúracikkek« mint a behozatal tárgyai voltak. Az 1850-es évek végén a kiviteli kereskedelem fő cikkeiként : a gyapjú, a bor, a gabona, szalonna, zsiradék, szappan, gubacs, nyersbőr, repce, repceolaj, hamu zsír, kender, méz, viasz, vas és egyéb fémek szerepeltek. — A magyarországi iparfejlődést lenyűgöző ausztriai gyáripar termékeinek növekvő tömegét pedig ekkor még szinte kizárólag »maga a magyar kereskedelem hozta be.«69 A kiviteli és behozatali kereskedelmet részben ugyanazok a kereskedők bonyolították le. De már az abszolutizmus idején mind nagyobb mértékben folyt a kétirányú kereskedelem szétválása és 1870-ben már szervezetileg is külön csoportosulnak a »manufaktúra« keieskedők a terménykeréskedőktől. »1870-ben történt, hogy a Pesti Lloyd társaság több — »kiváló«, — különösen a kézműáru kereskedelemhez tartozó tagja, azon felfogásból kiindulva, hogy ezen kereskedelmi ág érdekei a Pesti Lloyd társaságban kellő méltatást nem nyernek, e társaságból kilépett és Pesti Kereskedelmi Csarnok néven egy önálló egyesület alapítását határozta el.«70 A gabonakereskedelemben egyes dunamenti városok is fontos szerepet játszottak. Elsősorban Győr, amelynek forgalma az 50-es évek közepén 5 millió mérővel Pest 3,28 millió mérőt kitevő forgalmát is meghaladta. Győrnek a 60-as években 250 gabonakereskedője volt, a városban »minden tizedik ember gabonakereskedés után élt«. A gabona tárolására 147 magtárépület szolgált. »Az egész Dunaparton egy hosszú házsor vonul végig, mely mindannyi egy- és kétemeletes, de csak a padlásablakhoz hasonló kis ablakokkal van ellátva ; — ezen épületek mind gabonatárak, melyek a gőzhajótól a vasúti állomásig is egész utcákat képeznek, némelyik oly díszesen van építve — főleg a Rába partján —, hogy kevés lakház van Győrött, mely vele mér kőzhetik«. 1856-ban Győrött is alakult Lloyd Társulat, amely 1863-ban kétemeletes házat vásárol. A gabonás hajók közül 31 győriek tulajdonában volt.71 Győr mellett az 50-es évek közepén még Moson is jelentős szerepet játszott a dunamenti gabonakereskedelemben kb. 3 millió mérőre menő forgalmával.7 2 A 60-as évek közepéig Győr gabonakereskedelme nagyjában változatlan terjedelmű maradt, Pesté 6 millió mérő fölé emelkedett, Mosoné pedig 1/10-ére csökkent. A gabonakiviteli kereskedelem tehát, bár Győr megtartotta pozícióját s a Pesttől nyugatra eső területek gabonakereskedelmének Bécs maradt a központja — 1860-tól kezdve mindinkább Pestre koncentrálódott. Pest a Tiszántúl gabonájának kereskedelmét szerezte meg elsősorban, a Tiszavidéki Vasút kiépülése nyomán. Moson és Győr gabonakereskedelmének háttérbeszorulása Pesté mellett lényegében Bécs gabonakereskedelmének gyengülését jelentette, mert »Győr és Moson bizonyos mórtékig Bécs gabonakereskedelmének előretolt állásai voltak.«73 A magyarországi kereskedelmi tőke felhalmozódása, szempontjából nem volt közömbös, hogy a gabonakereskedelem Pesten vagy a vidéki városokban összpontosul-e ; a pesti terménykereskedő, aki a gabona mellett más terményekkel is kereskedett, export kereskedést 68 Szávay, i. m. 199. 214. 1. 'o U. o. 130. 1. 71 Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása, Bpest.l 1874. 322—325. 1. 72 U. o. 73 Peez J.: Rückblick auf die Geschäftsperiode 1867—1868. 16. 1. Compass Leonhardt. Wien, 1869.
