Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 397 legfontosabb gazdasági hatalmi pozíciók az osztrák pénzarisztokrácia kezére kerülnek. És ez a vonás olyan, amely a magyarországi ipari kapitalizmus későbbi fejlődését — egészen az első világháborúig — jellemzi.] 7 Mindezek nyomán megváltozott az Ausztria és Magyarország közötti gyarmati viszony gazdasági tartalma. Továbbra is alapvető marad ugyan Magyarországnak Ausztriától az árupiaci kapcsolaton alapuló függősége, Magyarország továbbra is elsősorban az osztrák ipar számára biztosított piac és az osztrák ipar nyersanyagellátója, Ausztria élelmezője. Az osztrák burzsoázia továbbra is alapvetően az árupiaci kapcsolatok révén zsákmányolja ki gyarmati móijon Magyarországot, de 1853 után a gyarmati viszony gazdasági tartalmát ez a kapcsolat már nem meríti ki, hanem egyéb mozzanatok is kísérik : az osztrák burzsoázia tőkekivitele útján Magyarország vasút és hajó közlekedésében, ipari nyersanyagforrásainak kiaknázásában, a pénzpiacon, a hitelügyben és a gyáripar egyes területein, — közvetlen kolonizáció útján (a magyar uralkodóosztályokkal a profiton való osztozkodás kizárásával) fontos pozíciókat szerzett magának és megkezdődött Magyarországnak a tőkekivitel útján való gyarmati kizsákmányolása. Nem változik meg az árupiaci, kapcsolatokon alapuló gyarmati viszonynak az a következménye, hogy — az osztrák burzsoázia legfőbb érdekeinek megfelelően — alapvetően akadályozza Magyarországon az ipar fejlődését és hogy ezt a szerepét az abszolutizmus kormányzata a feudális maradványok konzerválásával és elnyomó intézkedéseivel — mint pl. a hitelrendszer fejlődésének korlátozásával — fokozza. Mivel azonban a Magyarország kifosztásán gyorsan erősödő osztrák burzsoáziának az az érdeke, hogy magyarországi gyarmati piacát a kapitalista termelésnek megfelelő fokozott kizsákmányolás számára bővítse és ugyanakkor a magyarországi terményekhez könnyebben hozzájuthasson56 — tőkekivitelen alapuló gyarmatosító műveleteket hajt végre, vasútakat épít Magyar о -szágon, növeli a pénzforgalmat, nyersanyagforrásokat foglal le, é. i. t. — azaz a magyarországi piacot saját érdekeinek kielégítésére mindjobban feltárja. ».. .a gépi termék olcsósága s a forradalmasított szállítás és közlekedés fegyverül szolgálnak idegen piacok meghódítására« — állapitja meg Marx. »A gépi üzem székhelyeinek megfelelő új nemzetközi munkamegosztás alakul ki, amely a föld egyrészét túlnyomórészt mezőgazdasági területté változtatja a másik, túlnyomórészt ipari terület számára. Ez a forradalom összefügg a mezőgazdaság átalakulásával...« (Ehhez Marx a következő lábjegyzetet fűzte: Az Egyesült Államok gazdasági fejlődése maga is az európai, közelebbről az angliai nagyipar terméke. Jelenlegi alakjukban (1866) ezeket az államokat még Európa gyaimatainak kell tekintenünk.)57 56 1852-től a bécsi kereskedelmi kamara évről-évre foglalkozik a liszt és a kenyér drágaságának kérdésével. 1852-ben szakvéleményt ad »á bécsi terménykereskedelem előmozdításáról és elegendő gabonaszállító eszköz teremtéséről Bécs és Magyarország között, olcsó liszt és kenyérárak elérése céljából«. 1853-ban »a még mindig fennálló és részben megnövekedett élelmiszerdrágaság ellen a kormány. . . többek között a gabona és liszt stb. vasúti tarifájának mérséklésével. . . harcolt. . .« 1855-ben javulás csak az év közepén következett be az óriásivá nőtt bécsi gabonaimport révén... az élelmiszerárak csökkentek. De 1856—1860 között rendszeresen foglalkozik »a liszt, gabona, kenyér forgalmával ós a drágulással.« Zapf J., i. m. 75—101. 1. « Marx: A tőke I. k. Bpest, 1948. 488—89. 1. t
