Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
396 SÁNDOR VILMOS A vasúttársaságok a számukra biztosított vasútvonalakat egy évtized alatt építették ki. Különösen 1855—1860 között volt gyors a vasútépítés üteme Magyarországon. 1860-ig 1614 km. vasútvonal épült : 5 év alatt a magyarországi vasúthálózat több mint 3 1/3-szorosára nőtt. A teljes magyarországi vasúthálózat ekkor négy osztrák társaság kezén van : 51,3%-a az osztrák Államvasúttársaság, 9,4%-a a Délivasúi társaság, 34,5%-a a Tiszavidéki Vasúttársaság, 4,8%-a a Dunagőzhajózási Társaság (Mohács-pécsi Vasút) birtokában. Mind a négy társaság azonban lényegében a Rothschildok kezében egyesült és így ők voltak a magyarországi vasúthálózat és a dunai hajózás urai. A vasútak vonalvezetésével az osztrák burzsoázia érdekeinek megfelelően — egy már 1829-ben elkészült terv szerint — az »összmonarchia« koncepcióját igyekeztek megszilárdítani. A vasúthálózat központja Bécs lett ; Pestet elkerülték. Budáról egyetlen vonal indult ki. A gócpontokká vált vidéki városokból : Temesvárról, Nagykanizsáról, Szegedről—Ausztria, Bécs, Triest felé futottak a vonalak. A magyarországi vasútépítkezések irányítója tehát az abszolutizmus idején az osztrák bankarisztokrácia volt, s nem igazolható Lederer elvtársnőnek az a nézete, hogy »már 1857-ben kezdenek feltűnni azok a magyar nagybirtokosok, akik végső soron mint egy zárt klikk irányították a következő 10 évben a vasútépítést«.51 A valóság az volt, hogy a nagybirtok ebben az időben vasútépítési terveket kovácsolt, amelyek azonban nem torkollottak tényleges építkezésekbe. A Rothschildok az osztrák Államvasúttársaság és Dunagőzhajózási Társaság révén Magyarország széntermelésének nagyobbik fele fölött is rendelkeztek. Az osztiák Államvasúttársaság az 50-es években átlag 700000 q, a 60-as évek közepéig 1,5 millió q, majd 1867-ben 2 millió q szenet termel.52 A Dunagőzhajózási Társaság termelése 1850-ban 22 688 q, 1860-ban 1,6 millió q, 1867-ben 2 millió q. 53 A két társaság Magyarország feketeszén termelését majdnem teljes egészében kezében tartotta. Az osztrák Miesbach szintén az 50-es évek második felében terjeszkedik tovább az esztergomi szénterületen. 1867-ben a magyarországi barnaszéntermelésben 41%-kal részesedik.5 4 A bécsi Wittgenstein és Figdor nagykereskedők a lajtaújfalusi szénterületen a magyarországi termelés 8%-át tartják kezükben.55 Végeredményben az abszolutizmus utolsó éveiben a magyarországi széntermelés 75—80%-a felett rendelkeztek az osztrák tőkések. Az osztrák pénzarisztokrácia az általa végrehajtott ipari gyarmatosítás eredményeként hatalmába kerítette a magyarországi vasút- és hajóközlekedést, a pénzpiacot, a hitelügyek egy részét, a legfontosabb nyersanyagforrásokat, az ipari alapanyagok termelésének egy jelentős részét. Emellett még más területre is kiterjedt érdekköre, így pl. kezében volt a Lánchíd társaság részvénytöbbsége, az 1856-ban keletkező pesti gázgyár stb. Az ipari kapitalizmus kezdeteinek Magyarországon tehát döntő vonása az, hogy az 1850-es évek közepétől az ipari' kapitalizmus fejlődése szempontjából 61 Lederer, i. m. 81. 1. 52 Az osztrák-magyar Allamvasúttársaság uradalmának leírása. VII. tábla. 63 Kalecsinszky Sándor: Mineralkohlen Ungarns. Bpest, 1903. 216. 1. 54 A brennbergi bánya termelésével együtt. Láng Lajos: Magyarország gazdasági statisztikája. Bpest, 1887. 206—7. 1. 65 U. o.
