Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 395 Magyarország nagyvonalú tőkés gyarmatosításához tehát 1854—1857-ben kezdett hozzá az osztrák pénzarisztokrácia, jórészben az osztrák államkincstár által elkótyavetyélt birtokok, vasutak és koncessziók segítségével. Az osztrák^'pénzarisztokrácia magyarországi kolonizációs tevékenysége három irányban folyt : a vasút- és hajóközlekedés, a .nyersanyagforrások lefoglalása, valamint a pénzpiac és a hitelügy monopolizálása útján. 1855-ben a '479 km hosszú magyarországi vasúthálózat 93.1%-a az Osztrák Államvasúttársaság kezén van. 1856-ban alapítják az osztrák Rothschildok és a »hercegek pártja« (Fürstenberg, Auersperg, Schwarzenberg, Chotek) Bruck pénzügyminiszter kezdeményezésére és »védelme« alatt44 az első osztrák nagybankot, a Kreditanstaltot, amelynek az államkölcsönök és vasútépítések üzleteiben szántak döntő szerepet. Á Kreditanstalt.1857-ben fiókot nyit Pesten, amelyet évenkint változó mért ékben ^váí tó- és folyószámlahitelek nyújtására 3—6 millió frt dotációval lát el.45 Ugyancsak 1857-ben kezdi meg jelzálogkölcsönök folyósítását a magyar nagybirtok számára a Rothschildok másik bankja : az osztrák Nemzeti Bank. Jelzálogkölcsönállománya 1866-ig 35,7 millió forintra növekszik.4 6 Az osztrák Nemzeti Bank 1851-ben állította fel első magyarországi fiókját Pesten. A fiókot eleinte 2 millió forinttal dotálta. 1854-ben felemelte 6 millióra s ugyanakkor Kassán, Temesváron, Nagyszebenben és Zágrábban is nyit fiókot, 1856-ban Debrecenben és Fiúméban. Valamennyi fiók dotációja ebben az időben 9 — 10 millió forint.47 — A pesti burzsoázia szerint »a Nemzeti Bank pesti filialéját fösvényen megszabott összeggel dotálta, az egyes cégek hitelét nevetségesen alacsonyra rögzítette, jelentéktelen visszleszámítolási hitelt engedélyezett a legelső magyar pénzintézeteknek, ezt is csak korlátolt magabízó formában, hosszú koldulás után. Pestet mindig nemcsak Bécs, hanem Trieszt és Prága után is helyezték és háttérbe szorították. Mindig arra törekedtek, hogy Magyarország csak úgy kapjon hitelt, ha ebből Bécs húz hasznot«.4 8 1857-ban alakult meg a Kreditanstalt érdekkörében állami kamatbiztosítással, magyar arisztokrata nagybirtokosok részvételével és bécsi székhellyel a Tiszavidéki Vasúttársaság.49 1858 szeptemberében Bruck osztrák pénzügyminiszter »a bank fizetőképességének fenntartása érdekében« eladta az osztrák államkincstár tulajdonából a Bécs-trieszti vasútvonalat, az építés alatt lévő Steinbrück-zágrábi vonalat, valamint az összes Krajnában, Magyarországon és Horvátországban tervezett vonalak koncesszióját a Délivasút Társaság neve alatt alakuló vállalatnak. A társaság élén a három (bécsi, párizsi, londoni) Rothschildház és az olasz Galliera herceg álltak.50 44 Bruck a Kreditanstalt, tehát a Rothschildok, az osztrák pénzarisztokrácia embere volt, A sajtóhoz kiment az utasítás : »A Kreditanstalt mérlegéről nem szabad írni«. —Rogge, W., i. m. 177. 1., —Charmatz,R. : Minister Freiherr v. Bruck. Leipzig, 1916. 45 Vargha Gyula : A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Bpest. 1896. 25. 1. A fióC 1870-ig állt fenn, amikor beolvadt a Magyar Általános Hitelbankba. 46 Magyar stat. közlemények, 35. kötet. 73. 1. 47 Vargha, i. m. 266—267. 1. 48 Pester Lloyd. 1867. 129—130. sz. 49 »Bruck... . . mindent elkövetett, hogy a magyar arisztokráciát a hitelintó zetek ós vasútak részvény svindlijébe-bevonja.« — Rogge, i. m. 489. 1 . 5° Rogge, i. m. 525. 1.
