Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
[A MAGYARORSZÁGI IPA EI KAI ITA I Ii JUS IvíH/KY KÍEDfSE 393 fabrik tulajdonosa.3 2 A mosoni cukorgyárat Schorisch Róbert és a Schöller család bérelte 1857-től 1867-ig. A magyarországi cukorgyártás majdnem maradéktalan kisajátítása az <• osztrák burzsoázia részéről általában földbirtok vagy földbérlet szerzésével j járt együtt s az osztrák burzsoázia és a magyar nagybirtok közötti szoros j érdekközösség kialakulásához vezetett. A Schöller családnak 19,695 kat. hold,í' Hartig és Rothermannak (Fészerfalu és Nagycenk) 8163 kat. hold, Patzenhofferés Hartignak 4941 kat. hold terjedelmű földbirtoka volt Magyarországon.33 A cukoripar volt egyike azoknak a gazdasági területeknek, ahol az osztrák burzsoázia és a magyar nagybirtokosság érdekegysége a teljes gyarmati függőség idején konkrét formát öltött. A Dunántúl és a Felvidék nagybirtokosai, az Esterházyak, Odescalchiak, Festetichek, Wodianerek, Koháryak, Koburgok stb. jövedelme és vagyona szaporodott az osztrák cukorgyárosokkal fennálló kapcsolataik révén. Ahol a cukorgyárak működésbe léptek, a föld és a bérletek ára emelkedett. »A Rába két torkolata között fekvő területen egy kat. hold föld után 75 Frt bért is fizettek és még azon kívül a bérelt földek répájából termelt törkölyt is a földbirtokosnak ingyen visszaszolgáltatták.«34 Az osztrák tőkések magyarországi gyáraiban feldolgozott cukorrépamennyiség 1850/51-tő1 1864—65-ig 1Г1-szeresére emelkedett.35 A termelés növekedésének aránya igen jelentős volt, mert a következő 40 év alatt növekszik ismét tízszeresére.- A gyárak gőzgépeinek lóereje az 1852. évi 214-ről 1863-ig 855-re emelkedik, ugyanakkor Ausztriában 1362-ről 5014-re.3 6 Az ipari kapitalizmus kibontakozásának Magyarországon egyik fontos vonása, hogy a magyarországi cukorgyártás osztrák kézre jutott. Az osztrák burzsoázia egyeduralma a magyarországi cukoriparban az 1880-as évek második feléig tartott. 6 Lederer elvtársnő teljesen figyelmen kívül hagyta — aimak ellenére, hogy a vonatkozó adatok jelentős része munkájában megtalálható — az osztrák pénzarisztokráciának Magyarország gyarmatosításában játszott szerepét. Pedig 1854-től az osztrák kereskedő-ipari tőkések cukoripari kolonizációjával egyidejűen az osztrák pénzarisztokrácia a cukorgyárosokénál sokkal nagyobb méretű és átfogóbb ipari gyarmatosítást hajtott végre Magyarországon. Az abszolutizmus hatalmi rendszerében a burzsoázia részéről legnagyobb befolyáshoz az osztrák pénzarisztokrácia jutott, amely mint az osztrák Nemzeti Bank gazdája és az államkölcsönök közvetítője, ebben az időben a monarchia tulajdonképpeni urává lesz. Az osztrák pénzarisztokráciára is találó Marx jellemzése : »Maga a hitelrendszer, amelynek középpontját az úgynevezett nemzeti bankok és a körülöttük csoportosuló pénzkölcsönzők és uzsorások alkotják, hëïn más, mint ó^iásLjaentraHzáció, amely hallatlan _hatalmát ad ennek az élősdi osztálynak... <<3 7 32 C. L. 1882. 678. 1. 33 Baross János: Idegenek birtokszerzése. Bpest, é. n. 68—80. 1. 34 Wiener, i. m. 262.' 1. 35 Wiener, i. m. I. k.' 323. 1. 36 Id. osztr. stat. munka, 9. 1. 37 Marx Károly: A tőke, III. к. Bpest, 1951. 603. 1.
