Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
388 SÁNDOR VILMOS jellegű Magyarország közötti színvonalkülönbséggé mélyült. E változás folyamatát érzékelteti az a különbség, amely a termelésben alkalmazott gőzgépek lóerőszámának alakulásában Magyarország és Ausztria között létrejött.7 A magyarországi ipar gépesítésének az ausztriainál lényegesen gyorsabb ütemű fejlődése ellenére a különbség a két ország gyáriparának jelentősége, hatóképessége és az ország gazdaságában elfoglalt helye között mind nagyobbá válik ; Magyarország iparának gépesítése 1863-ban egy évtized fejlődésének különbségével áll az ausztriai iparé mögött. A felhasznált_gépi erő mennyisége közötti különbség mellett a gőzgépek szénnel való fűtésében mutatkozó különbség is rámutat a magyarországi iparfejlődés elmaradottságára. 1863-ban Ausztriában 48,957 lóerőből 37,032 lóerő, 76,2%előállítására, Magyarországon 10,425 lóerőből 4,044 lóerő, 38,8% előállítására használtak fel kőszenet.8 4 Lederer elvtársnő a magyarországi ipari kapitalizmus fejlődésének kérdését az abszoluti"mus hatalmi rendszerén belül az osztrák burzsoázia és a feudális nagybirtok közötti erőviszonyok alakulásának kérdésével kapcsolja össze. Felfogása szerint az a körülmény, hogy az osztrák burzsoázia a feudális nagybirtokkal állandó harcban áll a kapitalista fejlődést akadályozó egyes feudális maradványok felszámolásáért, döntő jelentőségű a magyarországi ipari kapitalizmus fejlődési lehetőségei szempontjából, mert Lederer elvtársnő véleménye szerint az osztrák burzsoázia felülkerekedése az f bszolutizmus kormányzatán belül a magyarországi kapitalizmus fejlődésétmeggyörsítaná. Kétségtelen, hogy az osztrák burzsoázia és a feudálisok osztályszövetségén belül álltak fenn kebelbeli ellentétek, az osztrák ipari burzsoázia érdekei nem mindig érvényesültek, — de a magyarországi ipari kapitalizmus fejlődése szempontjából nem a fennálló ellentétek, hanem érdekközösségük volt a főkérdés. Az osztrák ellenforradalmi burzsoáziának más célok mellett a feudálisok és az udvar szövetségére elsősorban Magyarország szabadságharcának felszámolása végett, az összmonarchiá burzsoá gazdasági érdeket is szolgáló megteremtésének, az összmonarchia nemzetei elnyomásának biztosítása céljából volt szüksége."A magyarországi ipari kapitalizmus fejlődése szempontjából tehát az abszolutizmus kormányrendszére által képviselt uralkodóosztályoknak a proletariátus, a dolgozó nép kizsákmányolásán és a nemzetigyarmati elnyomás biztosításán alapuló — a magyarországi ipari kapitalizmus fejlődését akadályozó — osztályszövetsége, s nem ellentéteik képezték a főkérdést. , * Magyarország bekebelezése az összmonarchiába* objektíve elsősorban az osztrúl^burzsoázia gazdasági érdekeit szolgálta, és a feudálisok érdekeit annyiban, amennyibén az ausztriai ipari kapitalizmus fejlődésében ennek a rétegnek is számos képviselője érdekelt volt. Az osztrák burzsoázia képviselői, élükön Bach Sándorral, ennek megvalósítását legfőbb céljuknak tekintették. »Egy külföldi diplomata előtt Bach 1853-ban 25 évre tette azt az időt, amelyre szüksége van a Magyarországon való akadálytalan működésre abból a célból, 7 Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik. Herausgegeben von der K. K. statistischen Zantralkomission Wien, 1864. 11. Jahrg. IV. 44. 1. (Továbbiakban: osztr. stat. munka). 8 U. о. 47. 1.
