Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 387 csökkent és az osztrák burzsoázia alapvető gyarmattartói szerepe nem a magyarországi iparfejlődés akadályozása, hanem »koncessziók« útján való előmozdítása, illetőleg szerepe 1849 után ebben az irányban változott meg. Az Ausztria és Magyarország közötti gyarmati viszony alapvető gazdasági tartalmának elsikkadása és a gyarmattartó osztrák burzsoázia szerepének a fentihez hasonló értékelése, úgy mondhatjuk : alaphangja Lederer elvtársnő munkájának. Az osztrák burzsoáziát teszi meg a magyarországi ipari kapitalizmus fejlődésének legfőbb mozgatójává ; a kapitalizmus Magyarországon ».. .az osztrák burzsoázia irányítása, gyámkodása mellett bontakozott. .. az osztrák burzsoázia szívesen látta a vállalkozói szellem kifejlődését Magyarországon, szívesen fektette be atőkéjétm- gyarországi iparvállalatokba...«6 írja s az osztrák burzsoáziának Magyarországgal kapcsolatos szerepében ezt tekinti alapvetőnek. A kérdésnek ilyen beállítása rendkívül helytelen, mert, Magyarország gyarmati függőségének elmosáfához, az osztrák burzsoázia Magyarországot gyarmatosító, mélységesen kizsákmányoló szerepének apologizálásához vezet. 3 -Az Ausztria és Magyarország közötti gyarmati viszony alapvető tartalmát 1848 előtt, valamint 1849—1867 között Magyarországnak Ausztriától az árupiaci kapcsolatokon alapuló függősége képezte, melynek során egyrészt, Magyarország mint Ausztria nyersanyagellátója szerepelt, másrészt az osztrák államhatalom az osztrák burzsoázia érdekében a vám endszer, a protekcionizmus, az állami beavatkozás és áz elnyomás valamennyi módszerét felhasználta, hogy az ausztriai 'par fejlődése és az ausztriai tők'felhalmozás fokozása érdekéberr Magyarország ipari fejlődését akadályozza s Magyarország piacát az ausztriai ipar számára biztosítsa. 18.48 után a feudális termelési viszonyokat kapitalista termelési viszonyok váll jáli fel. Magyarország gyarmati függősége és gyarmati kizsákmányolása az 1849 előtti helyzethez viszonyítva fokozódott. 1849 után a termelési viszonyok és a termelőerők közötti viszony kedvezővé vált, mind Ausztriában, mind Magyarországon a termelőerők kibontakozása számára. Ugyanakkor azonban a közös vámterület létrehozásával az ausztriai ipari kapitalizmus fejlődési lehetőségei a magyarországi ipari kapitalizmus fejlődési lehetőségeinek rovására az 1848 előtti helyzethez viszonyítva megnövekedtek. Magyarország gazdasági és politikai beillesztése az összmonarchiába s az osztrák burzsoázia magyarországi gyarmati érdekeit szolgáló abszolutizmus fokozottan akadályozta az ipari kapitalizmus kibontakozását Magyarországon. 1849-től Magyarország gyarmati függősége — a gyarmati viszony alapvető gazdasá tartalmának változatlansága «nellett — a kapitalista termelési viszonyь..: ' létrejöttének következményeként fokozódott, mert az osztrák burzsoázia az Ausztriá- 1 ban gyorsabb fejlődésnek induló ipari kapitalizmus segítségével elmélyítette és kiszélesítette Magyarország gyannati kizsákmányolását. A kapitalista termelési viszonyok között a fejlődésbeli színvonalkülönbség, amely Ausztria agrár-ipari és Magyarország agrár jellegében nyilvánult meg, — az abszolutizmus ielején — a magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozása mellett — mindinkább egy ipari-agrár jellegű Ausztria és döntően agrár-6 Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bpest, 1951. 257. 1.
