Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1929—1933 2 77 Munkaigény Terület 1000 kh Szükséglet, Mill, nap nap/hold 1930 1932 1930 1932 Kalászosok8 3 8,5 5.338 5.102 45,4 43,4 Kukorica ; 22,0 1.868 2.047 41,1 46,0 Burgonya 23,0 480 518 11,0 11,9 Cukorrépa 40,0 130 74 5,2 3,0 Takarmányrépa 30,0 191 229 5,7 • 6,9 Dohány 160,0 41 40 6,6 6,4 Kender, len 20,0 42 25 0,8 0,5 Egyéb kapások 20,0 240 259 4,8 5,2 Szálastakarmány 9,0 1.116 1.176 10,0 10,6 Ugar 1,0 260 253 0,3 0,3 Szántóföld összesen — 9.705 9.723 130,9 134,2 Szőlő 120,0 372 366 44,6 43,9 Fenti szükségletek összesen — — — . 175,5 178,1 A kukorica, burgonya, takarmányrépa területnövekedését és az ugar csökkenését tehát jelentős részben ellensúlyozta ugyan a cukorrépa, a dohány és a szőlő területcsökkenése, de a mezőgazdaság összes elméleti munkaigénye nemcsak csökkent, hanem jelerftéktelen mértékben ugyan, de még növekedett is. Ez azonban az összes munkaigény, nem pedig a bérmunka iránti igény. Az utóbbinak a számszerű megállapítására adatok hiányában nincs mód. Enélkül is tudjuk azonban, hogy miután kukoricából a kulák- és a nagybirtok csak kb. 43%-át, burgonyából 33%-át termelte az egésznek, viszont a cukorrépatermelés 92%-át, a len- és kendertermelésnek 80%-át, s csaknem az egész dohánytermelést ezek a birtokok állították elő :84 a kukoricánál és a burgonyánál mutatkozó 5.8 millió többlet-munkanapból csak 2.4 millió növelte a bérmunkaszükségletet, viszont a cukorrépánál, a dohánynál, a kendernél és a lennél a munkaigény-kiesés 3.1 millió napjából 90% a bérmunkát csökkentette. E területváltozások tehát együttvéve nemcsak nem növelték, hanem 0.4 millió nappal csökkentették is a bérmunka iiánti igényt. A kalászosok területcsökkenése miatt 1 millió nappal csökkenhetett a bérmunka, míg a szálastakarmányoknál és a takarmányrépánál együtt 0,9 millió napnyi többletigény jelentkezik ; a szőlő munkaigényének 0.7 millió napos csökkenése teljesen a bérmunka rovására ment. így tehát a szántóföldi növénytermelés és a szőlő bérmunkája 1.2 millió nappal csökkent, amikor még azt is figyelembe kellene venni, hogy a munkateljesítő képesség az új évfolyamok munkábalépése és a régebbiek kiöregedése közötti különbözet miatt két év alatt legalább 3 millió munkanappal nőtt. »A... nyomor arra késztette a kisbirtokosokat, hogy saját családtagjaik munkáját nagyobb mértékben vegyék igénybe, mint azelőtt, úgyhogy... olyan munkákat, amelyeket azelőtt esetleg napszámosok beállításával végeztek, most azok nélkül, erejük nagyobb megfeszítésével végzik el. . . Számos birtok a külterjesebb gazdasági termelésre tért át. így pl. a műtrágyázás visszafejlő-83 Kölessel és tatárkával együtt. 84 Az 1935. évi üzemi statisztikai felvétel szerint. 5 Szizadok
