Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: A szovjet történettudomány legfontosabb feladatai 14

20 A. M. PANKRATOVA hogy büszkéknek kell lenniök szovjet hazájukra és a Kommunista Pártra, melynek bölcs politikája biztosítja a szocialista nemzetek felvirágzását. I. V. Sztálin »Neirteeti kéidés és leninizmus« c. művében kimutatta, hogy a szovjet szocialista nemzetek az oroszországi kapitalizmus megdöntése után a régi burzsoá nemzetek romjain, a szovjet rendszer megerősödése alapján, a nemzetek szocialista szellemben való gyökeres átalakulása alapján alakultak ki és fejlődtek. A Szovjetunió ezen új, szocialista nemzetei merőben különböznek a régi burzsoá nemzetektől mind osztályösszetételük, mind társadalmipolitikai érdekeik és törekvéseik terkintetében. Mentesek a kibékíthetetlen osztályellentétektől és sokkal összeforrottabbak, sokkal egységesebbek, mint bármely burzsoá nemzet. A burzsoá nemzetek ideológiájára jellemző a nemzeti gyűlölködés és viszálykodás, ezzel szemben a szocialista nemzetek a proletár nemzetköziség és a népek közötti barátság ideológiájának alapján fejlődnek. A szovjet történészeknek az a hivatásuk, hogy nagy konkrét anyagon mutassák be monográfiákban és disszertációkban a szocialista nemzetek kialakulási folyamatát, e folyamat eredményeit és világtörténelmi jelentőségét. Az utóbbi időkben megjelent brosúrák és cikkek nem mennek túl az anyag egyszerű általánosításán. A Párt és a nép azt várja a szovjet történészektől, hogy mélyenszántó marxista tanulmányokat írjanak a szovjet társadalom történetéről, a szovjet népnek a Kommunista Párt vezetése alatt a szocializmusért és a kommunizmusra való fokozatos áttérésért folytatott harcáról. Ilyen tudományos munkákban konkrét történeti anyagon kell feltárni a szocialista társadalom objektív fejlődéstörvényeinek működését, megvilágítani azt, hogy milyen döntő szerepet játszik a Kommunista Párt és a szovjet kormány a mélyreható szocialista átalakulásban, hazánknak élenjáró ipari-kolhozállammá való átalakításában; ki kell mutatni, hogy milyen vezető szerepet játszik az orosz nép a Szovjetunió népeinek testvéri családjában, milyen nagy hatást gyakorol az élenjáró szovjet kult úra, illetve az orosz munkásmozgalom a szovjet népek kultúrájára, illetve felszabadító harcára. Rendkívül fontos kidolgoznunk munkásosztályunk és parasztságunk történetének problémáit, bemutatnunk, hogy milyen haladó szerepet játszott Oroszország az emberiség történetében a világ forradalmi és munkásmozgalmának fejlődésében. Meg kell világítanunk, hogy milyen lankadatlan harcot vívott a Szovjetunió a népek közötti béke megerősítésében, mélyreható vizsgálat tárgyává kell tennünk a Kommunista Párt által kidolgozott szovjet külpolitikát és hogy ez milyen gyökeresen eltér a burzsoá államok külpolitikájától. A szovjet történészeknek megvan minden szükséges feltételük ahhoz, hogy teljesértékű tudományos munkákat írjanak, hiszen a Kommunista Párt a történelem fő kérdései tekintetében felfegyverezte őket a legfontosabb elvi útmutatásokkal. Nem szabad elfelejtenünk, hogy milyen nagy jelentőségük van a szovjet társadalom történetéről írt munkáknak nemcsak a szovjet emberek számára, hanem a nemzetközi proletariátus, a dolgozó tömegek számára és az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő összes haladó erők harca szempontjából ig. Rendkívül keveset tettünk a legújabb kor történetének tanulmányozása terén. Még mindig nincsenek komoly, átfogó tudományos munkáink azokról a törvényszerűségekről, amelyek szerint a világtörténelem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után fejlődött, amelyek nagy forrásanyag alapján bemutatnák, hogy milyen eredménnyel járt a két rendszer — a szocialista és