Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
246 INCZE MIKLÖS ipar területén »bizonyos kímélettel és átmeneti könnyítések biztosításával történjék meg«.2 4 A Munkaadók Központja kívánságait »a kereskedelmi kormány honorálta is« és a törvény életbelépésének időpontját 1931 július 1-ében állapította meg, sőt, »a textilipar részére az életbelépést illetően további félévi haladékot adott«.2 5 A gyermekmunkáról szóló törvényről egyébként érdemes még megemlíteni, hogy hatálya nem terjedt ki a mezőgazdaságra, a vasúti, postai, távíró és távbeszélő üzemekre. A többi munkaterületeken pedig a törvény megtiltotta ugyan a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatását, de nyomban hozzátette : »átmenetileg azonban addig, amíg a gyermekek mindennapi elemi népiskolai oktatása a betöltött 14. életévig ki nem terjeszttetik, a 12. életévüket betöltött gyermekek is foglalkoztathatók.« A törvényszakaszhoz fűzött hivatalos magyarázat szerint ezt »az iskolát nem látogató gyermekek elzüllésének megakadályozása érdekében« kellett megengedni!2 6 Ugyanezen törvény szerint nőket a szülés előtt és után 6 — 6 héten át nem volt szabad foglalkoztatni, de bér erre az időre csak akkor járt nekik, ha ezt a szolgálati szerződés kifejezetten kikötötte. Tehát a terhes és szoptatós anyákat kizárták a munkából, viszont bért erre az időre nem kaptak, hiszen a munkaadók — a »szabad egyezkedés« már ismert feltételei közepette — természetesen sohasem voltak hajlandók erre szerződésileg kötelezni magukat. A gyáripar urainak »szociális gondolkozására« jellemző az is, hogy amikor 1927-ben a kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a 16 éven aluli gyermekek ipari alkalmazása előtti kötelező orvosi vizsgálatról, nyiltan megírták : »Nekünk csak egy kívánságunk volt, még pedig az, hogy a gyárakban dolgozó munkásokra, illetve alkalmazottakra a rendelet hatálya visszamenőlegesen ki ne terjesztessék, mert hiba lett volna egy ilyen intézkedéssel az üzemek életében nehézséget okozni.« A »lett volna« finoman utal aria, hogy ezt a »hibát« a kereskedelmi minisztérium valóban nem követte el.27 Az ipari munkásság szociális juttatásai is nyomorúságos színvonalon álltak. A gyáripari felügyelők jelentései szerint 1929-ben felügyeletük alá tartozott 17 713 üzem 298 675 munkással. Az alábbi statisztikai összeállítás mutatja az ezeken az ipartelepeken működő szociális intézményeket : Szociális intézmények Telepek száma Munkások száma Étkezőhelyiség Fürdő Mosdóhelyiség . Orvos Orvosi rendelés Kisdedóvó Könyvtár 345 356 971 122 86 31 31 113 500 81 984 142-459 55 278 35 325 30 285 30 285 24 A GyOSz 1931. évi jelentése, 85—86. 1. 26 U. o. 26 Magyar Törvénytár, 1928. évi törvénycikkek. Bpest, 1929. 232. 1. 27 GyOSz. 1927. évi jelentése. 445—446. 1.
