Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
236 ÜÍOZE .MIKLÓS közi hiteleknek még az a rendszere sem állott helyre, amely az 1931. évi pénz-és hitelválság kitöréséig úgy-ahogyan működött, továbbá azzal, hogy a fokozott militarizálás és az agresszív országok gazdaságának a hadigazdálkodásra valóátállása következtében, a kapitalista világpiac kezdődő bomlásának egyik tüneteként, mind nagyobb mértékű*elzárkózás érvényesült az egyes kapitalista nemzetgazdaságok között. Magyarország, amelynek somsát az uralkodó körök a fasiszta Németországhoz kötötték, politikailag és gazdaságilag mindinkább függvényévé lett az agresszív, terjeszkedő, új világháború kirobbantását előkészítő német imperializmusnak. A fasiszta Németország ugyanis Magyarország belső gazdasági életében is nagy szerepre tett szert, mivel a gazdasági expanziót politikai nyomással támogatta. A magyar tőkések pedig — bár gazdaságilag ezer szállal voltajjj: összekapcsolva az angol-amerikai finánctőkével és e kapcsolataikat a tartós pangás idején, a második világháború előkészítésének éveiben is fenntartották — közben arra spekuláltak, hogy a fasiszta Németország oldalán a maximális profit újabb forrásác jelentő piacokra, területi hódításokra tehetnek szert, ha a nyugati imperialisták eredménnyel terelik kelet felé Németország agresszióját. Egyedül a Kommunisták Magyarországi Pártja folytatott az illegalitás rendkívül súlyos körülményei között következetes harcot a gazdasági válságot követő években is a fasizmus és az új világháború előkészítése ellen, a dolgozó magyar nép érdekeiért. A magyar munkásosztály legjobbjait, a kommunistákat, a fasizmus és a háború elleni küzdelemben az a tudat erősítette, hogy a szocialista építés a Szovjetunióban győzelmesen halad előre. A Szovjetunió békepolitikája, harca a fasiszta agresszorok megfékezéséért, az új világháború kirobbantásának megakadályozásáért, erőt és kitartást adott a magyar munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmeinek is. * • Jelen tanulmányunkban annak a kérdésnek a vizsgálatát tűztük ki feladatként, hogyan alakult Magyarországon a világgazdasági válság idején a dolgozó tömegek helyzete. Természetes azonban, hogy a válság hatásait nem lehet csupán a válság éveire korlátozva tárgyalni. Véleményünk szerint az a tétel, hogy a kapitalizmus gazdaságtörténetét az egyes országokban a gazdasági ciklus egészét tekintve kell elemezni: a dolgozó tömegek helyzetének vizsgálatánál is kötelező. Ipari munkásság A proletárdiktatúra leverése után minden addiginál súlyosabb helyzetbe került a magyar proletariátus. Az antant imperialisták segítségével berendezkedő ellenforradalom legyilkolta vagy bebörtönözte a munkásosztály legjobbjait és csírájában fojtott el minden megmozdulást, amely a munkások helyzetének legcsekélyebb javulását eredményezhette volna. Ugyanakkor megszűnt az 1914—1918. évek militaiizált ipari termelése és addig nem látott arányú munkanélküliség következett be, az ellenforradalmi rendszer pedig hihetetlen mértékűre növelte a háború örökségeként ittmaradt, a dolgozók járulékos kizsákmányolását eredményező inflációt.
