Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1020—1933 .235 olyan közepes fejlettségű kapitalista országokban, amelyek a válság előtt iparcikkfogyasztásuknak aránylag jelentős részét fedezték külföldi eredetű készárukkal. Az ipari tőkések érdekében a kormányok a válság alatt megtiltották, vagy erősen korlátozták a külföldi készáruk behozatalát és ezzel legalább részben ellensúlyozták a belső piac" zsugorodását, mert az elmaradt készárubehozatal helyébe belföldi iparcikkek léphettek. Ez volt a helyzet Magyarországon is : a fogyasztási iparok egy része az államhatalom segítségével, a korábban eléggé jelentős behozatal elzárása utján tudta részben ellensúlyozni a belső piac zsugorodásán, s ezért a magyar ipari termelés a válság alatt nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan csökkennie kellett volna akkor, ha azelőtt is teljes egészében ellátta volna a magyarországi belső piacot. Az ipar egy részének ez a viszonylag kedvezőbb helyzete azonban nem érvényesült megfelelően a munkásosztály felé. A munkanélküliek tartalékhadseregét a mezőgazdasági dolgozó lakosság krónikus munkanélkülisége és helyzetének akut rosszabbodása is erősítette ; a tőkések tehát kényük-kedvük szerint állapíthatták meg a munkabéreket. Ugyanakkor a dolgozó parasztság helyzete minden addiginál rosszabbra fordult, mert a nagybirtok fölényét a kormány nagybirtok-támogató, a válság terheit a dolgozó lakosságra áthárító politikája is kiélezte. A rendkívül súlyos gazdasági válság körülményei között az osztályharc kiéleződött. A maguk külön csoportérdekeit egymássál szemben is érvényesíteni akaró uralkodó osztályok a válság terheit az állam segítségével teljes mértékben a dolgozókra igyekeztek hárítani, hogy burzsoá kivezető utat találjanak a válságból. A széles néptömegek elégedetlensége, a rendszerrel való mind határozottabb szembefordulásuk a válság által előidézett tömegnyomor következtében oda vezetett, hogy a rendszer politikai stabilitása megrendült. Az uralkodó körök népellenes politikája ellen a munkásosztály legjobbjai: a kommunisták szervezték a dolgozó tömegek ellenállását, a fasizmus erőivel szemben a kommunista párt vezetésével harcoltak elnyomóik ellen. A válság hatása Magyarországon mély nyomot hagyott a termelésben, a jövedelemeloszlásban, az életszínvonalban, az árstruktúrában, az ország pénzügyi és nemzetközi helyzetében ; ezek a változások tartósaknak bizonyultak, nem multak el a válsággal és irányt szabtak az ország további történetének a második világháborút megelőző években. A mezőgazdasági terméshozamok nem emelkedtek, s a mezőgazdasági árszint a válság előttihez képest továbbra is kedvezőtlenül alakult. A mezőgazdasági munkabér-keresetek javulása nagyon későn, csak 1936-ban indult meg és akkor is kismértékű volt. Az ipar — a behozatali tilalmak hatása alatt — fejlődött ugyan, de íendkíviil egyenlőtlenül. Az ipari munkáskeresetek és az alkalmazotti fizetések egészen 1935-ig csökkentek és később is alig javultak. Megerősödött a militarizálás, fokozódtak az agresszív törekvések. A magyar kapitalizmus különös rothadtsága és élősdisége nyilvánult meg abban is, hogy a dolgozókból kisajtolt profit nagy részét külföldre yitték, ami igen jelentős tényezője volt "annak, hogy a bővített újratermelés csak korlátozottan valósult meg. A külföldi kölcsönök beáramlása az 1931. évi nemzetközi pénz- és hitelválság hatására megszűnt. Az adóssági kamatok fizetése 1931 közepe után jórészt csak belföldi pengőben történt, de a külföldi hitelezőknek Magyarországon lévő, át nem utalható követeléseit részben ipari tőkeberuházásra fordították. Mindez összefüggött azzal, hogy a nemzet-