Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: A szovjet történettudomány legfontosabb feladatai 14

18 A. M. PANKRATOVA haladás törvényét a gazdasági és kulturális építés területén«.3

Ez a megállapítás, amellett, hogy összekeveri az ösztönösséget az objektív valósággal, oda konkludál, hogy szükségtelen az objektív törvényszerűségek tanulmányozása. Kim professzornak az a megállapítása, hogy a szocializmusban »a tudatosság törvénye« és »az előre kitervezett, céltudatos haladás törvénye« uralkodik, teljesen tagadja a szocializmus gazdasági törvényeinek objektív jellegét, mert ha valami »objektiv«, ez azt jelenti, hogy független az emberek tudatától és akaratától. Néhány más történész is helytelenül ábrázolja cikkeiben, illetve egyetemi előadásaiban a szovjet állam szerepét, tevékenységét elszakítja a szocialista termelés fejlődésének anyagi feltételeitől és törvényeitől. A Moszkvai Állami Egyetem kiadásában a Szovjetunió történetének egyes kérdéseiről megjelent előadások túl vannak zsúfolva adatokkal és idézetekkel, nem tárják fel a szocializmus gazdasági törvényeinek működését, az alap és felépítmény kölcsönhatásának sajátosságait a szovjet társadalomban, nem mutatják be a szocialista gazdaság fejlődésének objektív törvényeit és azt, hogy miként használja fel a Kommunista Párt és a szovjet állam ezeket a törvényeket. Számos előadás szól a gazdasági átalakulásról, de ezt csak a szovjet állam politikájának eredményeként ábrázolják ; nem tárják fel, hogy a Pártnak és az államnak ezekben az átalakulásokban követett politikája milyen gazdasági feltételeken és objektív szükségszerűségeken alapul. A szovjet állam történetéről szóló munkák nagyrésze kevés figyelmet szentel a proletárdiktatúra gazdasági előfeltételeinek. Sztálin elvtárs kimutatta, hogy a szovjet hatalom azért győzött országunkban, mert arra a gazdasági törvényre támaszkodott, amely szerint a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban kell állniok a termelőerők jellegével. Országunk termelőerői, különösen az iparban, társadalmi jellegűek voltak, a tulajdonforma pedig a magántulajdon, tőkés tulajdon volt. A szovjet hatalom társadalmasította a termelőeszközöket, az egész nép tulajdonává tette őket és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolási rendszert, létrehozta a gazdaság szocialista formáit. A szocialista formációra jellemző új gazdasági törvények és elsősor ban a szocializmus gazdasági alaptörvénye a társadalom életének új gazdasági feltételeivel együtt jöttek létre. Egyes történészek nem veszik teljesen figyelembe a szocializmus gazdasági alaptörvényének jelentőségét, melynek fő vonásai és követelményei : az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növelése és tökéletesítése útján. Természetesen, mikor ennek az alaptörvénynek a hatását konkrét történeti kutatásoknál elemezzük, kapcsolatba kell azt hoznunk a termelőeszközök és munkaeszközök magántulajdonának felszámolásával. Amikor azt kutatjuk, hogy milyen szerepet játszott az árutermelés a szovjet társadalom különböző szakaszaiban, igen fontos rámutatni arra, hogy a Szovjetunióban — ahol a termelőeszközök nem magántulajdonbán, hanem szocialista tulajdonban vannak, ahol a kizsákmányolási rendszert már régen felszámolták — az árutermelés sajátos árutermelést jelent. így történik meg az, 3 A SzK(b)P Központi Bizottsága Társadalomtudományi Akadémiája. Ucsonie Zapiszki. VI. füz. Tanulmányok és cikkek V. I. Lenin halálának 25. évfordulójára. M. 1949. 121. 1.