Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

226 A. \r. PANKBATOVA földbirtokosok németek vagy lengyelek voltak, a parasztok pedig ukránok. Csehországban a munkások és parasztok a csehek, a földbirtokosok és a burzsoák viszont németek voltak. A Habsburg-monarchia hagyományos politikája volt, hogy egyik népet a másik ellen uszítsa. Mmdez-fokozta a dualista monarchia belső válságát. Ez a válság különösen 1905 szeptemberében éleződött ki, miután Ferenc József császár Ischlbe koronatanácsra hívta össze a monarchia két részének minisztereit, hogy megvitassák az általános választójog Magyarországon való bevezetésének kérdését. Magyarország tekintetében nem hoztak döntést ebben a kérdésben, de ez alkalmat adott arra, hogy szeptember 26-án az osztrák birodalmi gyűlés ülésén az általános választójog kérdését megvitassák. A cseh képviselők azt javasolták a kormánynak, hogy haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot az' általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog bevezetéséről a képviselőházi választásoknál. Nemcsak a szociáldemokraták, de Ausztria számos körzetéből a burzsoázia képviselői is követelték az elavult választási rendszer megreformálását. 1905 októberében volt esedékes majdnem az összes ausztriai tartományi gyűlés ülésszakának megnyitása. Október 3-án a cseh tartományi gyűlés szociáldemokrata frakciója felhívással fordult Prága és egész Csehország proletariátusához és felszólította őket, hogy indítsanak harcot az általános választójogért és hirdessenek sztrájkot a tartományi gyűlés megnyitásának napjára. A szociáldemokraták felhívására október 10-én Prága majdnem valamennyi üzeme beszüntette a munkát. Példájukat követték a többi város munkásai is nemcsak Csehországban, hanem egész Ausztria-Magyarországon is. A tartományi gyűlések megnyitásának napján Sziléziában, Dalmáciában, Tirolban és Galíciában gyűléseket és tüntetéseket rendeztek, ahol általános választójogot követeltek. Ezekben a napokban tört ki Oroszországban a vasutasok általános sztrájkja. Ez még inkább fokozta a cseh és az egész szláv proletariátus mozgalmát a jogaiért folytatott harcban. »Az osztrák proletariátusnak nem szabad elmaradnia az orosz proletariátustól« — írta ekkor a Právo Lidu c. cseh újság.1

4 A Bécsben ugyanezekben a napokban tartott tömeggyűlésen a szociáldemokrata Nemec ezeket mondta : »Az orosz példából kell erőt merítenünk és egyben azt a tanulságot levonnunk, hogy nem lehet más úton sikert elérni, mint ahogy az Oroszországban történt. Nem marad más hátra, mint hogy orosz módra szóljunk.«1

5 A proletariátus tömegmozgalmának hatására a szociáldemokrácia aktívabbá tette politikai harcát, de becsapta a munkásosztályt, amikor az orosz forradalmat csak úgy akarta bemutatni, mint az »alkotmányért«, az általános választójogért folytatott harcot. Arról igyekeztek meggyőzni a munkásokat, hogy legfőbb feladatuk az általános választójog kiharcolása és a továbbiakban parlamenti úton kell folytatniok a harcot. Határozottabban léptek fel a szláv területek szociáldemokratáinak a képviselői. »Keleti szomszédaink megmutatják nekünk — mondta Nemec képviselő — hogy nem igaz az, mintha a forradalmak kora lejárt volna. Oroszországban megmutatták, 14

Právo Lidu, Prága 1905 nov. 1. 15

Zd. Nejedig: Az 1905-ös orosz forradalom csehországi visszhangja. Voproszi Isztorii, 1945. I. sz.