Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

AZ 1905—1907. ÉVI ELSŐ OROSZ' FORRADALOM NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE 227 hogy lehet forradalom, ha van hozzá igazi forradalmi lelkesedés, bátorság é elszántság.«1

6 Egy másik képviselő, Dacinsky is ugyanezt a gondolatot fejtette ki. »Ránk is harc vár és lelkesít bennünket, amikor Oroszországra tekintve, látjuk testvéreinknek a szabadságért vívott hősi harcát. . . Vájjon itt annyira erőtlenek vagyunk, hogy nem tudunk a halálba menni jogainkéit és szent meggyőződésünkéit ?«1

7 1905 októbei 30-án a kongresszus a következő határozatot hozta : »Ausztria nemzetközi szociáldemokrata munkáspártjának egyesült kongresszusa lelkesedéssel és testvéri szolidaritással üdvözli azt a forradalmi harcot , amelyet Oroszországban a cári önkényuralom ellen a leigázott és az emberi szabadságjogoktól megfosztott népek vívnak. . .« A következő nap, 1905 október 31-én a kongresszuson felolvasták az október 17-i cári kiáltvány szövegét, amelyben a cár ígéretet tett, hogy összehívja a törvényhozó állami dumát. A kongresszus vezetői nemcsak hogy nem leplezték le az orosz cárnak ezt az áruló manőverét, hanem úgy mutatták be az október 17-i kiáltványt„mint a forradalom teljes győzelmét. A kiáltványt »Éljen az orosz forradalom!« felkiáltással fogadták. A delegátusoknak azt javasolták, hogy haladéktalanul látogassanak el a különböző • vidékekre és szólítsák fel a népet az általános választójogért való harcra. A kongresszus felhívást intézett Ausztria proletariátusához, amelyben hangsúlyozta, hogy »az orosz forradalom dicső győzelme után az osztrák proletariátusnak teljes erejével ki kell harcolnia az általános és közvetlen választójog bevezetését. Ha ez halasztást szenved, készen kell lenni a végső eszközök alkalmazására. Munkások, Ausztria nem maradhat el Oroszország mögött és nem is fog elmaradni! Ausztria proletariátusa mindig méltó testvére lesz az orosz munkásoknak.«1

8 A tömegek nyomására az osztrák szociáldemokrácia oppuitunista ^ vezetői végül is kénytelenek voltak kihirdetni a tömegsztrájknak a munkások között népszerű jelszavát. Az osztrák szociáldemokrácia október 31-i felhívásában a sztrájkot »a proletariátus utolsó, erős és döntő fegyveré«-nek nevezte. 1905-ben Ausztria-Magyarországon az általános választójogért folyó harcot új, forradalmi módszerekkel vezették. Ebben világosan megnyilvánult az orosz forradalom hatása. Az egész országban utcai tüntetések zajlottak le, amelyek gyakran a rendőrséggel való véres összeütközéssel végződtek. A tüntetők vörös zászlók alatt vonultak fel. Bécsben és más városokban a munkások a rendőrséggel való összeütközések után botokkal, sőt revolverrel felfegyverkezve indultak a tüntetésekre. Prágában a november 5-i tüntetésen 15 embert öltek meg és hatvanat súlyosan megsebesítettek. Erre a prágai munkások hozzáláttak barrikádok emeléséhez. Ezeket a tömegakciókat a. november 28-i, 5 órán át tartó óriási bécsi tüntetés tetőzte be. A munkások olyan fenyegetően léptek fel, hogy a rendőrség nem mert akcióba lépni a tüntetők ellen. 1905 november végén az ausztriai vasutasok léptek sztrájkba. 16 Protokoll über die Verhandlungen des Gesamt-Parteitages der Sozial-Demokratischen Arbeiter-Partei in Österreich. Wien, 1906. 75. 1. "U. o. 77. 1. 18

U. o. 122—123. 1.