Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: A szovjet történettudomány legfontosabb feladatai 14

A SZOVJET TÖRTÉNETTUDOMÁNY LEGFONTOSABB FELADATAI 17 a Történettudományi Intézet legújabb korral foglalkozó osztályán dolgozó munkatársainak sorában csak egy »tudományok doktora« van. Az aspiránsok és doktorandusok kiválasztása gyakran sem a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének, sem más tudományos kutatóintézeteknek, sem a főiskolák történeti tanszékeinek keretében nem történik előre átgondoltan, hanem tervszerűtlenül, vaktában. Sok disszertáció tematikája nem felel meg a történettudomány előtt álló feladatoknak. A megvédett disszertációk zöme a kézirattárba kerül és semmi haszna sincs belőlük a tudománynak. Számos igen fontos történeti problémát mindeddig még nem dolgoztak fel, vagy leegyszerűsítve, primitíven, helytelenül dolgozták ki. Gyengén van megszervezve a szovjet társadalom történetének és a külföldi országok legújabbkori történetének kutatása. Nem elég konkréten és mélyenszántóan mutatták be, hogy milyen szerepet játszik az alap és a felépítmény a történeti folyamatban. Az elvi alapvetést nyújtó marxista-leninista módszertani tételeket figyelmen kívül hagyják és ez azt eredményezi, hogy vulgárisan értelmezik a termelés szerepét, és szubjektivista-idealista vagy objektivista hibákat követnek el. * A tudomány és a gyakorlat számára elsőrangú fontosságú a szovjet társadalom kérdéseinek kidolgozása. A szovjet korszak tudományos történetének megírása azt jelenti, hogy be kell mutatnunk a szovjet társadalom létrejöttének és fejlődésének folyamatát, a szovjet állani megteremtéséért és megszilárdításáért,a szocializmus^ illetve a kommunizmus országunkban való felépítéséért folytatott harc nagyszerű tapasztalatát. Még mindig nem becsülik meg kellőképpen a szovjet társadalom és állam történeti problémáit. Ezt meggyó'zően bizonyít ja az a tény is, hogy az utóbbi 2 — 3 év alatt nem jelent meg egy jelentős munka sem a szovjet társadalom történetéből. A történészek munkáiban nem nyertek elég mélyreható és sok szempontú megvilágítást olyan fontos kérdések, mint a Kommunista Párt és a szovjet állam szerepe a szociajista társadalom fejlesztésében, a szocializmus, a kommunizmus építésében. Az, ami a szovjet társadalom kérdéseinek kidolgozása terén eddig történt, nem felel meg a tudomány virágzásáról gondoskodó Párt és kormány által elénk — szovjet történészekelé állított követelményeknek. A Szovjetunió történetének szovjet korszakával foglalkozó kutatómunka eszmei-elméleti színvonala elég alacsony. Nem jelent meg valóban alapos elemzés a szovjet társadalom fejlődésének törvényszerűségeiről. A szövjet társadalom történet i irodalma főleg leíró jellegű, a tényeket felületesen, empirikusan fejti ki. A közgazdászok és filozófusok által elkövetett szubjektivista, idealista hibák a történészek munkáiban is megtalálhatók. így pl. M. P. Kim professzor »Lenin a szovjet társadalom fejlődésének gazdasági törvényszerűségeiről az átmeneti időszakban« c. cikkében a szovjet rendszer számos különböző »törvényszerűségét« állítja fel és erre a helytelen következtetésre jut : »A társadalmi-gazdasági formációk fejlődésében vagy az ösztönösség törvénye vagy a tudatosság törvénye uralkodik — harmadik út nem létezik. Az összes szocializmus előtti társadalmak fejlődésükben az ösztönösség töryényének voltak alávetve. A szocializmus megszünteti az ösztönösség törvényét és ugyanakkor érvényre juttatja a tudatos fejlődés törvényét, az előre kitervezett, céltudatos 2 Századok