Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
224 A. \r. PANKBATOVA volna magyarázni a tömegeknek, hogy békés sztrá к egymagában lehetetlen s rettenthetetlen és kíméletlen fegyveres harcra van szükség.«11 V.l. Lenin arra tanította a proletariátust, hogy a felkelés művészetének főszabálya az önfeláldozóan bátor, visszavonhatatlanul döntő támadás. A védekezés a fegyveres felkelés halála. A felkelő moszkvai munkások pedig a támadás taktikája helyett a védekezés taktikáját követték. Az oroszországi proletariátus a továbbiakban levonta az 1905-ös felkelés tanulságait. Az 1917-es októberi pétervári felkelés sikerét már a proletariátus forradalmi pártjának vezetése alatt végzett gondos előkészítés biztosította. 1917 októberében az orosz proletariátus a maga oldalára vonta a hadsereg nagyrészét és egyidejűleg az ország fő központjaiban megszervezte a burzsoázia hadállásainak megrohamozását. A bátor, támadó taktika biztosította a teljes és döntő győzelmet az októberi felkelésben. Az 1905-ös decemberi felkelés veresége után a forradalmi fellendülést Oroszországban fokozatos apály váltotta fel. A cárizmus leszámolt a munkások és parasztok forradalmi tömegeivel, 4e ugyanakkor nem merte a forradalom összes vívmányát eltörölni. A cárizmus egyik harci fegyvere a forradalom ellen az állami duma volt. A cár arra számított, hogy ennek segítségével eltéríti a parasztságot a forradalomtól, de ezek a számítások kudarcot vallottak. Az 1906 április 27-én megnyitott első állami duma és az 1907 február 20-án megnyitott második állami duma jóval ellenzékiebbek voltak, mint ahogyan a kormány számította. Ezért Sztolipin kormánya provokáció-pört szervezett a II. állami duma szociáldemokrata frakciója ellen, hogy így ürügyet nyerjen a duma feloszlatására. 1907 június 3-án éjszaka a szociáldemokrata frakciót letartóztatták és rögtön ezután cári rendeletet adtak ki az állami duma feloszlatásáról. így tetőződött be az az államcsíny, amelyet az ellenforradalmi osztályok a decemberi felkelés veresége óta rendszeresen előkészítettek. A forradalom vereségét Oroszországban elősegítette a külföldi imperialisták támogatása és segítsége. Az imperialisták attól féltek, hogy elvesztik oroszországi tőkebefektetéseiket és hogy a forradalom átterjed Nyugateurópára is. Az oroszországi eseményektől megijedt nemzetközi tőzsde minden forradalmi fellendülésre az orosz papírok árfolyamának csökkentésével válaszolt. A kormánykörök és a tőzsde Franciaországban megelégedéssel fogadta az állami drma felállításáról szóló október 17-i kiáltványt és Vitte gróf miniszterelnöki kinevezését, arra számítva, hogy ezzel elcsitul az elégedetlenség az országban és éket vernek a forradalom erői közé. Az október 17-i kiáltványt az európai pénzemberek a cári kormány részéről az engedmények végső határának tartották. Amikor a sztrájkhullám újabb lendületet vett és a sztrájk fegyveres felkelésbe csapott át, az orosz papírok pánikszerűen kezdtek zuhanni a külföldi tőzsdén, a francia és angol . bankárok pedig nagy kölcsönöket szorgalmaztak az orosz kormány részére, hogy megmentsék a cárizmust a pénzügyi csődtől és segítséget nyújtsanak neki a forradalom elleni harcban. 1906-ban a francia kormány 2% milliárd frank kölcsönt nyújtott a cári kormánynak. A nemzetközi tőkének ezt a gesztusát a cári Oroszországnak a világimperializmus rendszerében elfoglalt helye határozta meg. 11 Lenin, Vál. Műv. í. köt. Bpest, 1949. 691. 1.
