Századok – 1953
Szemlék - Ranovics; A. B.: A hellénizmus és történelmi szerepe (Ism.: Hahn István) 170
170 SZEM LE nemzeti-egyházi álláspontjával, másrészt a klasszikus ókornak a római jogon keresztül tükröződő késő császári politikájával látja rokonnak. Nem kevésbbé tanulságos az a nagy gazdasági és politikai jelentőség, melyet a szovjet szerzők Raguzának tulajdonítanak, melyet — mint tudjuk — Anjou Lajos foglalt el 1368-ban és amely a XVI. század elejéig Magyarországhoz tartozott. Az Anjouk adriai-tengeri és balkáni politikájának kereskedelmi elemei nagyobb figyelmet érdemelnek, mint amilyent nekik tulajdonítunk. Az orosz kereskedelmi fejlődés viszont arra mutat, hogy a magyarországi kelet felé irányuló kereskedelem jelentőségét is alábecsültük. Ezek csak példák a szöveggyűjtemény termékenyítő hatására, mely lépten-nyomon előbukkan. Néhány szót kell szóimink a magyar szerkesztőkés munkatársaik teljesítményéről. Mivel az eredeti szöveggyűjtemény középiskolai használatra készült, szükségtelennek látszott az egyes szövegek forrásainak rendszeres feltüntetése. Amikor azonban a magyar kiadást egyetemi használatra készítették elő, ez elengedhetetlennek látszott és valóban a szerkesztők : Borzsák István, Győry János és munkatársaik, Mezey László, Gyóni Mátyás, Váczy Péter, Perónyi József fáradságos, sokszor igen nehéz munkát végeztek a pontos források felkutatása érdekében. A szerkesztők a hazai viszonyoknak megfelelően többhelyütt szaporították a megértést célzó jegyzeteket. Az első kötet végén külön jegyzéket állítottak össze az idegen kifejezésekből. Általában nagyfokú gondosság jellemezte munkájukat. A szovjet összeállítók sokszor szélesebb terjedelmű részekből vonták össze a gondolatmenet lényeges pontjait és a legjellemzőbb, legfontosabb tényeket. Ezeket az eredeti szövegekből kellett összeszedni. A fordítók világos, jó magyarságú fordításban adják vissza a szemelvényeket. A történeti szakkifejezések meglepő pontossággal kerülnek át a magyar nyelvbe. Az irodalmi részek fordítását is komoly gonddal végezte a II. kötet szerkesztője. Már klasszikussá vált, vagy nyomtatásban megjelent egyéb fordítások mellett a középkor és a renaissance líra fordításában főként Jékely Zoltán nlunkájára támaszkodott. A valószínűleg hamarosan bekövetkező II. kiadás számára jegyezzük meg, hogy néhol a jegyzetek nem eléggé magyarázzák meg a tárgyi nehézségeket. Pl. az I. köt. 257. oldalán szó esik a nikolaitákról. De nem tudunk meg semmit a szekta lényegéről, pedig az ebben az esetben, amikor a dúskáló és tobzódó főpapságról van szó, nem elhanyagolható. A következő oldalon a »patarén« szó magyarázatában szükséges lett volna a kifejezés nyelvi eredetére utalni, stb. Néhol kisebb szerkezeti hibák vannak. A germánokról szóló bevezetés 7., 8. ós 9. szemelvényről szól, azonban ezek a szemelvények ilyen számon nem találhatók. M. A. Zinovjev a történeti dokumentumok felhasználásáról szóló bevezetésében másként magyarázza a forróvíz-próbát, a hineumot, mint a 102. lapon található jegyzet. Ezek inkább technikai hibák, a következő kiadásban könnyen kiküszöbölhetőek. Maga a mű, mint kifejtettük, fordulatot jelent a világtörténet és általában történettanításunk módszerében és nagy mértékben kibővíti anyagát. Igaza van M. A. Zinovjevnek bevezető tanulmányában, az olyan történelmi ismeretek, melyeket ifjúságunk csak bemagol, »és amelyekhez nem kapcsolódnak konkrét képzetek, nem minősíthetők igazi történeti tudásnak. Ez formális tudás! A történelemnek, mint tudománjeiak, igazi ismerete csakis a történeti dokumentumokból meríthető«. Ezért olyan nagy jelentőségű N. P. Gracianszkij—Sz. D.Szkazkin Középkori Történeti Olvasókönyvének magyarra átültetése. Lehetővé teszi a történeti tanítás módszerének magváltozását, a forráskutatásra való készség kibontakozását és hasonló jellegű magyar munkák megindulását. A Közoktatásügyi Minisztérium kezdeményezése, a Tankönyvkiadó vállalkozása, a szerkesztők és munkatársaik teljesítménye elismerést érdemel. KABDOS TIBOB A. B. RANOVICS: A HELLÉNIZMUS ÉS TÖRTÉNELMI SZEREPE (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952. 450 1.) Ranovics professzornak a hellénizmusról szóló posthumus könyvét az orosz eredeti alapján már ismertettük a Századok 1952. évf. 2. számában. Most megjelent e jelentős történelmi alkotásnak magyar fordítása is. Fontos esemény ez a magyar ókortudomány szempontjából : hiszen az ókori történelem valamennyi területe közül talán éppen a hellenisztikus történelem az, amely nálunk viszonylag a legelhanyagoltabb. A görög rabszolgatartó társadalom fejlődésének
