Századok – 1953

Tanulmányok - Molnár Erik: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műve és a magyar történettudomány 1

SZTÁLIN »A SZOCIALIZMUS KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMÁI A SZOVJETUNIÓBAN. ClMtJ MÜVE Ц ÊS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY csolatban nemcsak a Szovjetunió közvetlen segítségének — a felszabadításnak és a gazdasági, kulturális, diplomáciai támogatásnak — jelentőségét kell megmutatnunk, hanem fel kell tárnunk annak a jelentőségét is, hogy a Szovjetunió győzelme a nemzetközi erőviszonyokat alapvetően megváltoztatta a haladás erőinek javára. A Szovjetunió győzelme a magyar történelmet oly sok, szor kedvezőtlenül befolyásoló nemzetközi körülményeket kedvezőekké változtatta a magyar nép előrehaladása szempontjából. A magyar nép ma olyan óriási erőre támaszkodhatik, mint a nagy Szovjetunió vezette 800 milliós szocialista tábor. Népi demokráciánk történetíróinak elemezniök kell azt az újtípusú kapcsolatot, amely a szocialista tábor országai között kialakult, s amelynek alapja, Sztálin szavaival, az, hogy »a háború utáni időszakban ezek az országok gazdaságilag tömörültek, megteremtették a gazdasági együttműködést és kölcsönös segélynyújtást« (32. 1.). A Szovjetuniót szocialista jellege, mely kizár mindenfajta leigázást, kizsákmányoló törekvést, arra képesíti, hogy valóban önzetlen segítséget nyújtson a népi demokráciáknak, s az eredmény az, hogy a népi demokratikus országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik. A szocializmus megváltoztatta a népi demokratikus országok egymáshoz. való viszonyát is. Amíg ezekben az országokban a modern kapitalizmus gyazdasági alaptörvénye uralkodott, addig kapcsolatukat a gyűlölködés, soviniszta uszítás, egymás elleni háborúk jellemezték. A felszabadulással ez a helyzet fokozatosan megváltozott, és a szocialista erők győzelmével a népi demokratikus országok kapcsolata megbonthatatlan barátsággá változott át. Ugyanakkor szembe kell állítanunk a Szovjetunió segítő, baráti magatartását az amerikai és egyéb imperialista hatalmak részéről megnyilvánuló ellenséges, hódító törekvésekkel, melyeknek törvényszerű alapja a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye. A maximális profit biztosításának egyik fő módszere : ». . . más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres, kifosztása« (40 1.). Sztálin útmutatásai alapján foglalkoznunk kell az egyedüli világpiac szétesésének és a kapitalista világrendszer válsága elmélyülésének kérdésével is. Meg kell mutatnunk, hogy hogyan vált hazánk a demokratikus világpiac részévé, és. kiszakadása a kapitalizmus világrendszeréből hogyan járul hozzá a kapitalizmus általános válságának elmélyüléséhez. Sztálin megállapításai a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek objektív jellegéről, lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk pártunk politikájának tudományos jellegét. Pártunk sikereinek egyik fő tényezője éppen az volt, hogy a marxizmus-leninizmus tudományos elméletével felfegyverezve, helyesen ismerte fel az objektív törvényszerűségeket, támaszkodott rájuk, és megtalálta a módját annak, hogy ezeket népünk javára felhasználja. Pártunk kezdettől fogva arra az objektív gazdasági törvényre támaszkodott, hogy a termelési viszoriyoknak összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével. Ennek megfelelően célul tűzte ki a kapitalizmus megdöntését, a szocializmus megteremtését. A párt tisztában volt azzal, hogy az összhang megteremtésének előfeltétele a magukat túlélt társadalmi erők felett aratott politikai győzelem, ezek kiszorítása a hatalomból, ellenállásuk megtörése. Helyesen látta azt is; hogy ehhez szükség van olyan belső társadalmi erőkre, amelyek támogatják a párt célkitűzéseit, és képesek megtörni a magukat túlélt erők ellenállását. Ilyen érő : »... a társadalom túlnyomó többségének, a munkásosztálynak és a parasztságnak a szövetsége« (10. 1.). Ennek alapján pártunk politikája arra