Századok – 1953

Szemlék - Zur Periodisierung das Feudalismus und Kapitalismus der geschichtlichen Entwicklung der UdSSR (Ism.: Niederhauser Emil) 165

SZEMLE 165 Ez a világ fejlődésének iránya általában, és ez az útja a nyugati félteke népeinek is. Az a nagy történelmi folyamat, amely több mint négy és fél évszázaddal ezelőtt kezdődött Amerikában, amikor Kolumbusz partraszállt a Nyugatindiai-szigeteken, nem a Wall Street fasiszta, jenki uralma alatt allé világhoz vezet, hanem a szocializmus új ós szabad világához.« PÉTER JÓZSEF ZUR PERIODISIERUNG DES FEUDALISMUS UND KAPITALISMUS IN DER GESCHICHTLICHEN ENTWICKLUNG DER UdSSR DISKUSSIONSBEITRÄGE (20. Beiheft zur »Sowjetwissenschaft«. Berlin, 1952. 475, 1 1.) A szovjet történészek körében 1949 ősze és 1951 tavasza között igen élénk vita zajlott le a Szovjetunió története periodizációjának alapvető kérdéseiről. A periodizáció fontosságát Sztálin elvtárs is ismételten hangsúlyozta, így Kirov és Zsdánov elvtársakkal együtt írott megjegyzéseiben »Az újkor története« és »A Szovjetunió története« tankönyvek tervezetével kapcsolatban. Nem kétséges, hogy a helyes periodizáció a történeti valóság megismerésének, az egyes korszakok tartalma helyes értékelésének egyik alapfeltétele. A vita ennek megfelelően igen széleskörű volt, megmozgatta nemcsak Moszkva és Leningrád történészeit, hanem a többi vidéki egyetemi város kutatóit és előadóit is. Szóleskörű kollektívák vitatták meg a felvetett kérdéseket. A vita nagyrészt a Voproszi Isztorii folyóirat hasábjain zajlott le, a folyóiratnak nem is állott módjában, hogy minden hozzászólást közöljön. Ezenkívül a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémián és a Szovjet Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is megvitatták a már megjelent cikkeket. A vita К. V. Bazilevics és N. M. Druzsinyin cikkeivel indult meg. A vita lefolyásáról — bár hiányosan és eléggé szűk körben — a magyar közönség is tudomást szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Értesítője közölte a két vitanyitó tanulmányt, Bazilevics : Kísérlet a Szovjetunió története feudális korszakának periodizálására (Értesítő 1950. 7 — 9. sz. 83 — 133. 1.) és Druzsinyin : A kapitalista viszonyok történetének periodizációjához Oroszországban (Értesítő 1950. 4—6. sz. 10—43. 1.) c. cikkeit, azután pedig a vita további anyagából is egyes cikkeket (Gudosnyikov N. : Megjegyzések N. M. Druzsinyin professzor cikkére : »A kapitalista viszonyok történetének periodizációjához Oroszországban«. Értesítő 1950. 4 — 6. sz. 44 — 53. 1. és Bakanov P. : A Szovjetunió története periodizálásának alapelveiről és a kapitalista korszak kezdeti szakaszáról. Értesítő 1950. 4 — 6. sz. 54 — 82. 1.), valamint a Voproszi Isztorii szerkesztőségének vitazáró cikkét : A Szovjetunió történetének periodizációjával kapcsolatos vita eredményeiről (Értesítő 1951. 4 — 6. sz. 44 — 55. 1.). Természetes azonban, hogy ez a néhány fordítás távolról sem adhatott teljes képet a vita menetéről, a felmerült problémákról és azokról a megoldásokról, amelyeket különböző oldalról ajánlottak. Éppen ezért igen hasznos volt az a németnyelvű kiadvány, amely úgyszólván valamennyi fontos cikk teljes szövegét közli. Nyilvánvalóan nem lehet feladatunk az, hogy egy szűkremért ismertetés keretei között akár részletesen bemutassuk az itt felmerült problémák gazdagságát, akár pedig megkíséreljük, hogy a vita tanulságait levonjuk és alkalmazzuk a magyar történettudomány problémáira. Ennek megfelelően itt csak arra szorítkozhatunk, hogy a vita fő problémáira és sajátosságaira felhívjuk a figyelmet. A vita legfőbb problémája az volt, milyen kritériumok alapján kell a periodizáció megalkotásánál kiindulni. Már a két vitaindító cikk ezen a téren nem mutatott egységes álláspontot. Bazilevics a feudális korszak beosztásánál a termelési mód változásaiból, a feudális járadék három formájának, a munka-, termény- és pénz járadéknak a változásaiból indult ki, ezen belül pedig az osztályharc egyes szakaszait és az állam szerkezetének változásait vette fogódzókul. Ezzel szemben Druzsinyin az osztályharcot tette meg fő kritériummá, és ezen belül az alkorszakok beosztásánál juttatott helyet a politikai történet felépítményi jelenségeinek. A vita résztvevői, bármennyire eltértek is konkrét javaslataikban és módosításaikban a két vitanyitó cikk megállapításaitól, végeredményben vagy az egyik, vagy a másik alapelvet fogadták el. 1.1. Szmirnov és A. Predtyecsenszkij viszont más alapelveket javasoltak. Szmirnov szerint az állam szerkezetében és osztályösszetótelében beállott változásokat, végeredményben az államtörténet jelenségeit kell a periodizáció alapjává megtenni, mert ezek a változások magukban foglalják