Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
138 ORBÁN SÁNDOR A nyilas banda, amely Hitler és magyar cinkosainak legutolsó magyarországi tartaléka volt, Hitler jóvoltából 1944 okt. 15-vel uralomra került. Rákosi elvtárs e napok eseményéről mondotta, hogy »nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország történelmének legsúlyosabb katasztrófáját éli át.«16 4 E nemzeti katasztrófát — bár Hitler második fegyveres betörésének közvetlen következménye volt — érlelte a magyar uralkodóosztály és az egyház nyilaspártokat melengető reakciós politikája. Ha esetenként vitába szálltak is a nyilasokkal, az sem jelentett mást, mint a széles tömegek figyelmének elterelését a fasiszta kormányzat egészéről, amely végső soron tűrte és támogatta a nyilasokat. Az alsópapok közül a háború idején többen kérték a püspöki kart, hogy foglaljon állást a mozgalommal kapcsolatban. »Az állásfoglalás őeminenciája véleménye szerint az Apostoli Szentszékhez tartozik — hangzott a püspöki kar véleménye —, amely már behatóan foglalkozott a kérdéssel, de a fenti mozgalmakkal szemben cenzúrát nem alkalmazott a sokszor jóhiszemű párthívekkel szemben; annál kevésbbé volna'alkalmazható az a püspöki kar részéről.«16 5 Nyisztor Zoltán prelátus, az Actio Catholica sajtószakosztályának vezetője a nyilasokat »csak eltévelyedett bárányunknak« nevezte, akiket szembeállít a baloldallal, amelyet »született ellenségünknek« bélyegezett . »Anyilasokat már ismerjük . . . Ezek az emberek, akik itt Magyarországon a szélsőjobboldalt csinálják, sem vezéreikben, sem tömegeikben az Egyháztól, vagy a magyar fajtól idegen elemek nem voltak . . ,«166 Tehát mind a Vatikán, mind a magyar katolikus egyház számítottak a nyilasmozgalomra, a mindenre elszánt szélsőjobboldali népellenes és a szovjetelleni háború továbbfolytatására alkalmas erőkre. Ezek után világossá válik, hogy legelsőnek miért éppen a Vatikán ismerte el Szálasi kormányát.16 7 A hercegprímás maga is értesítette elismeréséről Szálasi Ferencet és kifejezésre juttatta azon »hő kívánságát«, hogy az ország és a nemzet »a nagy világégésből« »minél nagyobb területi és lelki integritással« kerüljön ki.16 8 Az egyház papjai közül, mivel legfelsőbb egyházi hatóságaik törvényesnek minősítették Szálasi uralmát, többen le is tették az esküt Szálasi Ferencre. Witz budapesti érseki általános helynök megállapította, hogy a »haza szolgálatára és törvényes vezetőségre esküt bátran tehetünk.«169 Az esküvel a papság jelentős része formálisan is kötelezte magát arra, hogy szolidáris lesz a Szálasi banda kormányával. Jellemző, hogy a vatikáni nuncius, a pápa magyarországi képviselője, amikor országossá vált a felháborodás az egyház behódoló magatartása miatt, »sem pro, sem kontra nem nyilatkozott«, tehát hallgatólagos beleegyezését adta a további felesketésekhez.17 0 Ezek után a püspöki kar egyik tagja, báró Apor Vilmos győri püspök — akinek egyébként a felszabadulás után szenttéavatását sürgették — következőket írta az esküről : »azt a fenn-164 Rákosi Mátyás : A magyar jövőért, 296. 1. 165 EHL 1424/1942. A hercegprímás válasza a mendei plébános kérdésére. 166 E. L. 1944 jan. Nyisztor Z. újévi cikke. 167 Mindszenty bűnügy okmányai. 1949. 11. 1. Mindszenty hivatkozása arra, hogy a Vatikán ismerte el elsőnek Szálasi kormányát. 168 EHL. 8228/1944. A hercegprímás levele Szálasi Ferenchez. 169 EHL. 8154/1944. Witz levele a hercegprímási hivatalhoz. 170 EHL. 8154/1944. Rótta pápai nuncius levele a VKM. I. ü. oszt. vezetőjéhez.
