Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ EGYHÄZI ItEAKOIÔ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 135 az emberiség bűneiért. Következésképpen tehát az Istenhez kell imádkozni, őt kell kérni, hogy a háborúnak vessen véget. Ezt a gondolatot már 1943 áprilisában szétkürtölte a vatikáni rádió.143 Magyarországon 1944-ben vált felkapottá, amikor a pápa nyomán »imahadjáratra« szólított az ország több püspöke is, utalva az Actio Catholicára, amely ennek érdekében országos propagandát fejtett akkor ki.144 E propaganda keretében a győri püspök azt írta, hogy a »vezeklés gyakorlásával iparkodjunk hős katonáink áldozatos munkájába bekapcsolódni . . . törekedjünk az irgalmas Istent kiengesztelni és a hőn óhajtott békét tőle kiesdeni.«14 5 A szombathelyi püspök, győri társához hasonlóan, miután megállapította, hogy »az igazságos béke még nagyon késik«, arra utasítja papjait, hogy különböző »felajánlásokat« végezzenek templomaikban.14 6 Nem volt véletlen Árpádházi Margit szenttéavatásának időpontja sem. Ez alkalmat adott arra a háború végén, hogy a klérus »szent Margit« példája nyomán »önmegtagadást« és »nagylelkű áldozatot« hirdessen, »hogy — amint a szombathelyi püspök körlevele írta — egymásért és hazánkért keresztény türelemmel viseljük ... a mindennapi munkával kapcsolatos nehézségeket, a háborúval szükségszerűen velejáró szenvedéseket és nélkülözéseket.«147 Az egyház természetesen hallgatott arról, hogy ezekkel az »imamozgalmakkal« a tömegek háborúellenes aktivitását akarja megbénítani és a rendszer elleni gyűlöletüket akarja levezetni. Az egyház lényegéhez ez a módszer állt. a legközelebb, azért a püspökök nem is mulasztották el esperesi kerületi értekezleteken keresztül felhívni erre a papság figyelmét. Valamennyi esperesi kerület papsága összeült az úgynevezett »háborús-szentbeszéd«-téma megbeszélésére, ahol azt tárgyalták, hogyan kell hatásosan alkalmazni ezt a módszert, amelynek segítségével a hívőkből ki lehet ölni a cselekvő ellenállás, a háború elleni »nyugtalanság« csíráját. Egyik ilyen esperesi értekezleten felolvasott minta-»háborús igehirdetés« főgondolatai a következők : »a háború Isten büntetése, a kegyelemszerzés ideje, Isten a benne bízókat, ha megpróbálja is, nem hagyja el, tudnánk-e vértanúk lenni, ha erre kerülne a sor«?14 8 Nyilvánvaló tehát, hogy a hívők passzivitását csak a fasisztákkal szemben tartotta fontosnak a klerikális reakció, a fasizmus megsemmisítői ellen pedig harcot hirdetett, mintegy vértanúnak nevezve azt, aki ebben a harcban esik el. Ez a gondolat még inkább kiderül egy másik, »háborús igehirdetést« megbeszélő esperesi kerületi értekezletből, amelyet Mindszenty József egyik esperese a következőképpen foglalt össze : »A kerület papsága-. . . oda nyilatkozott, hogy Nagyméltóságod atyai rendelkezései értelmében a súlyos időkben a végsőkig állja a vártát.«149 Az imádságos tűrés, passzivitás jelszavát hirdető mozgalmakban azonban megtalálni a szovjetellenes mozgósításon túl a felszabadulás-utáni antidemokratikus szervezkedés csíráit is. Pl. »mentsük meg hazánkat . . . engesz-113 M.M.Sejnman: A Vatikán a második világháborúban, 220. 1. »1943 áprilisában a vatikáni rádió azt a kijelentést tette, hogy a háború : Isten büntetése az emberiség bűneiért«. 144 Szombathelyi püspök körlevele 1944. 39. 1. írta, hogy ennek érdekében az AC-nak kell propagandát kifejteni. 145 Győri püspök körlevele 1944. 48. 1. 146 Szombathelyi püspök körlevele 1944. 67. 1. 147 Szombathelyi püspök körlevele 1944. 4. 1. ne VPL. 10.067/1944. Jelentés a somogyvári esperesi kerületből. 149 U. o. 10.066/1944. Jelentés a somogyacsai esperesi kerületből.
