Századok – 1953

Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108

136 ORBÁN SÁNDOR telessel« jelszóval elindított katolikus főiskolás mozgalom vezetői azt írták egyik levelükben a hercegprímásnak, hogy ezen belül »önkéntes mentőszolgá­latot« is szerveznek, »mert nagy veszedelem esetén (pl. bolsevista betörés és a katolikus szervezetek felosztása esetén) ennek keretében lehetne folytatni az egyházi lélekmentő munkát.«15 0 A magyar katolikus egyháznak a szervezői és propagandatevékenysége azon túl, hogy az ellenforradalom folytonosságát és a vég szélén álló magyar reakció restaurálását szolgálta, — mintegy számolva azzal a lehetőséggel, hogy az országot a Szovjetunió fogja felszabadítani, — nagyban hozzájárult a háború végsőkig való folytatásához is. Hozzájárult elsősorban azzal, hogy éppen akkor vezette legeszeveszettebb támadását a nemzeti függetlenségi harc ellen, amikor a nemzet a legválságosabb időket élte. * Sztálin elvtárs a hitlerellenes koalíció legfőbb céljaként tűzte ki : »fel­szabadítani Európa népeit a fasiszta hódítók uralma alól és támogatni őket abban, hogy a fasiszta leigázók által szétdarabolt nemzeti államaikat vissza­állíthassák.«15 1 Míg az imperialisták újabb és újabb kísérleteket tettek egy új szovjetellenes »védelmi övezet« kialakítására, a Szovjetunió áldozatot nem kímélve, minden erejét latbavetette, hogy a német fasizmus igájában nyögő országoknak szenvedését megrövidítse. A magyar uralkodóosztályok előtt nyilvánvalóvá lett, hogy a háborút elvesztették, de a Szovjetunió ellen és a magyar nép ellen táplált gyűlöletük megakadályozta őket abban, hogy szakítsanak Hitlerrel. »A háború kérlelhe­tetlenül közeledik a magyar határok felé — figyelmeztetett Rákosi elvtárs. — Manőverek, tessék-lássék gesztusok, hazug cáfolatok ezen nem változtatnak. Aki az országot meg akarja menteni, annak el kell szakadnia Hitlertől.«152 A magyar uralkodóosztályok, a magyar klérus nem lépett erre az útra. Az egyház vezető körei egy úton jártak a »totális« háború híveivel. A hercegprímás maga sem ítélte el az esztelen és áldozatos háborút, hanem azt a »nemzet létéért folyó küzdelemnek« nevezte.15 3 Ezt a felfogását nyilvánosság előtt is kifejezésre juttatta, amikor a budapesti Szent István bazilikában arról szólt, hogy »háború útján« kell biztosítani a nemzet »jogainak« érvényesítését és az »igazságos békét.«15 4 Hasonlóképpen, Székesfehérvár püspöke nyílt harci felhívást intézett a lakossághoz, amelyben arra emlékeztetett, hogy »régebben ilyenkor véres kardot hordtak körül az országban és avval toborozták fegyverbe a férfiakat, munkára az asszonyokat.«15 5 Az egri érsek pedig a hevesmegyei vitézi szék egyik ünnepségén mintegy mozgósításképpen jelentette ki, hogy »ha szükség lesz rá, újra felveszem a tábori egyenruhát«.16 6 A szombathelyi egy-150 EHL 4629/1944 jún. 14. 161 Sztálin : A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról. 119. 1. 152 Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. 243. 1. 153 EHL 5776/1944. Ciroulares a hercegprímástól 1944 jún. 29-én. 154 N. U. 1944 aug. 17. Nagybóldogasszonyi beszéd a Bazilikában. Ennek ér­dekében a honvédelmi miniszter kérelmének megfelelően a hercegprímás felszólította püspökeit, hogy mozgósítsák »tehermentesítő munkálatokra« híveiket : »... iparkodja­nak megérteni, hogy amilyen mértékben az itthonmaradt polgárok tehermentesítik a frontokon érettünk küzdő fiainkat, ugyanolyan mértékben növelik azok erőit és mun­kájuk sikereinek reményét.« EHL 7634/1944. 156 Szabad Nép 1948 máj. 8. száma idézi. 156 N. U. 1944 febr. 24. _

Next

/
Thumbnails
Contents