Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ EGYHÄZI ItEAKOIÔ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 123 huszonegynéhány év előtt történt«, az első világháború befejezésével és a Tanácsköztársaság megteremtésével. »Annak — mint írják — nem szabad megismétlődnie, bármennyire csábít is az ellenséges propaganda rádión és névtelen röpiratokban.«8 4 Az egyházi reakció, bár elsősorban az АсУо Catholica keretében működő szervezetek megszilárdítását tartotta legfontosabb feladatnak, nem hanyagolta el a leventeintézménnyel való szorosabb együttműködést sem. Erre azért volt különösen szüksége, mert míg az egyházi reakció a maga szervezetein belül a megfélemlítéshez legfeljebb a »lelkiterror« eszközét alkalmazhatta, addig a militarizált leventeegyesületben elsősorban a katonasághoz hasonló fegyelmi eljárások voltak érvényben. Teljes együttműködés esetén hatásosabb eredményt ígért a kettős terror. Az egyházi szervezetek eddig is »készségesen közreműködtek, hogy a leventeintézménnyel szemben itt-ott mutatkozó ellenszenv megszűnjék,« — jelentette ugyanaz a közös körlevél és egyben kifejezte azt a reményét is, hogy »a leventeintézménnyel. . . karöltve fognak a vallásos szervezetek . . . működni a jövőben is.«85 Ezt a remélt együttműködést realizálta az a megegyezés, amelyet 1941 végén Béldy Alajos altábornagy, a leventeintézmény országos parancsnoka kötött a KALOT szervezetet képviselő két jezsuita páterrel, Kerkai Jenővel és Nagy Töhötömmel.8 6 Béldy Alajos a magyar ifjúság nevelési programmját együtt dolgozta ki a német »Reichsjugend Führerekkel«. E program, amint arra az »európai«; ifjúsági vezetők bécsi kongresszusán rámutatott, a »bolsevizmus elleni élet-halálharc« szempontjaitfigyelembevéve,nagy teret biztosít az »ifjúság nevelésénél a valláserkölcsi tényezőknek«. A magyar hercegprímás sietett kifejezni Béldynek a bécsi kongresszuson elmondottakért »őszinte örömét« és »hálás köszönetét«.87 Béldy Alajos a háború idején egyetértésben dolgozott a katolikus egyház vezetőivel.8 8 Ez az összhang még akkor is töretlen maradt, amikor Béldy Alajos 1944-ben elindította a leventék kihurcolását Németországba. Az egyházi reakció szinte minden ponton, — a termésbeszolgáltatástól kezdve az ipari termelés frontján keresztül az ifjúság különböző csoportjaiig, igyekezett aláásni a háború- és fasizmus elleni mozgalmat. A fasiszta terror az ország belső életét teljesen megbénította és a kormány rendeletei a demokratikus szabadságjogok kiirtásán túl a legelemibb emberi jogokat is ostrom alá vették. A kormány, amely legfontosabb feladatnak a nemzeti függetlenségi harc felszámolását tekintette, kifejezésre juttatta, hogy ebben sem nélkülözheti az egyház tevékenységét. A kormány és vezetőszervek, éppen mert ismerték az egyház állásfoglalását a háborút illetően és tudták, hogy a klérus és az egyházi tömegszervezetek is a náci- és háborúellenes nemzeti függetlenségi mozgalom megbénításán fáradoznak, szélesebb lehetőségeket 84 Győri püspök által közzétett püspökkari körlevél 1941, 44+1 1. 85 Győri püspök által közzétett püspökkai'i körlevél. 86 Szabad Nép 1945 aug. 8. közlése nyomán. 87 EHL. 7426/1942 szept. 15. 88 U. o. 7480/1942. Béldyt felkérik az egyház képviselői, hogy a következő katolikus nagygyűlésen tartson beszédet az ifjúság neveléséről. Béldy Alajos pedig 1944-ben »köszönetét fejezte ki a püspöki karnak és a lelkészkedő papságnak a készséges támogatásért, amellyel a leventeintézmény felvirágoztatásához hozzájárult«. A püspöki kar Béldy köszönete után »... szükségesnek tartja, hogy a papság belépjen a leventeegyesületbe«. Ppkk. ért. jkve 1944 máro. 14.
