Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
122 ORBÁN SÁNDOR fegyelmének és bizalmának megtartásához« és fájdalmasnak tartja »ellenakciók megnyilatkozását.«7 7 Ilyen tapasztalatok és meggondolások alapján fokozottan szükségessé vált a kormány irányítása alatt álló fasiszta »Nemzeti Munkaközpont« tevékenysége mellett az egyházi reakció befolyása alatt működő »Hivatásszervezet« országos megmozdulása is.7 8 Ez a háború idején csakúgy, mint az előbbi, a haditeímelés folytonosságát volt hivatva biztosítani és a munkásságot a nemzeti függetlenségi mozgalomtól távoltartani. Ezt a feladatot szolgálta az EMSZO háború alatti tevékenysége is, amely nagyrészt a püspöki kar támogatását élvezte.7 9 Hasonló feladatok végrehajtásának megkönnyítésére az »Actio Catholica« külön szónokképző konferenciákon képezett ki szónokokat, azért, hogy propagandistái »időszerű alapelveknek« megfelelően tudjanak a munkáshallgatósággal beszélni.80 Munkáslakta városokban és más helyeken éppúgy, mint szegényparaszti vidéken, a klérus egyre inkább erősítette, illetve bevetette a templomokat és az egyházközségeket is a munkásosztály körében szélesedő Hitler- és háborúellenes harc megakadályozására.8 1 Az ifjúságot, mint a »belső front« egyik pillérét, különösen féltették. Mindent elkövettek, hogy az ifjúságot távoltartsák a nemzeti függetlenségi mozgalomtól. Amikor az 1942 márc. 15-i antifasiszta és háborúellenes tömegdemonstrációra meghívták az egyház, befolyása alatt álló KIOE-t, akkor az távolmaradt. Későbbi elutasító magatartásával kifejezte, hogy nem kíván együttműködni a magyar ifjúság nemzeti függetlenségi mozgalmával.82 Az egyházi iskolákban valóságos csendőr-szerepre vállalkozott a klérus, hogy elejét vegye az ifjúság körében kibontakozó mozgalomnak. Mint írták, »a nemzeti öntudat« és az »egység« megőrzése szempontjából fontosnak tartják, hogy az egyházi középiskolák igazgatói éppúgy figyeljék a szociáldemokrata pártba belépő diákokat, amint ahogy a »csendőrök figyelik a szociáldemokrata főiskolai hallgatókat.«8 3 A püspöki kar már 1941 végén közös körlevelet bocsátott ki az ifjúság »helyes neveléséről«, amelyben különösen az Actio Catholicát és az ahhoz tartozó szervezeteket emeli ki, mint olyanokat, amelyek elsősorban felelősek az ifjúság kézbentartásáért. A körlevél féltve óvja az ifjúságot attól, »ami « EHL. 9444/1942. 78 N. U. 1942 febr. 28. 79 EHL. 6861/1941 nov. 23. A püspöki kar biztosította az EMSZO-t támogatásáról, azonban a katolikus »cél« és »eszköz« pontosságra figyelmezteti. 80 Budapest AC. szónokkonferencia előadásai 1942. 40. 1. Ez a füzet a »néhány időszerű alapelv«-ben arra hívta fel a szónokokat, hogy mindig vegyék figyelembe, milyen összetételű csoportnak beszélnek. »Ha munkáshallgatósággal, akkor ne kezdjük vallással, mennyországgal, hanem kezdjük azzal, hogy Magyarországon ma is 1 millió proletár sínylődik. Mutassunk érdeklődést . . . Ha uraknak beszélünk, itt igenis kezdjük Istepmel, lélekkel.« 81 Csepel-Királyerdőn a lazarista Missziós társulat azért épített templomot, mert »a lakosság szellemi és erkölcsi életét erősen megfertőzte a szociáldemokrácia«. OL. VKM. I. 6-20787/1943. A pestszentlőrinci plébános szintén hasonló meggondolás alapján kért templomot Szentlászló-telepre. OL. VKM. I. 6—23315/1943. A mikófalvi plébános 2000 pengőt kért és kapott a VKM-től, hogy a templom erejét hathatósabbá tegye az ottani bányász és gyári munkásokkal szemben. OL. VKM. I. 6—17350/1943. 82 Népszava 1942 ápr. 19. 83 EHL. 242/1942 jan. 12. (Dr. Kemenes Illés tan. ker. főig. szigorúan bizalmas körlevele.)
