Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ EGYHÄZI ItEAKOIÔ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 121 teendőt az Actio Catholica mozgalommal kapcsolatban egyik jelentés — hogy 1918 és 19 újra meg ne ismétlődhessék.«72 »Krisztus frontja« nagyon tág értelmű kifejezéssé vált a háború éveiben. Az egyházi reakció is többoldalú tevékenységre gondolt a háború folytatásához .szükséges »belső egység« megerősítése érdekében. A »belső egység«, vagy »Krisztus frontja« kiépítése címén az egyházi reakció elsősorban fontosnak és jogosnak tartotta — és éppen azért kérte is — az erőszakszervezet fokozott fejlesztését. Közi-Horváth József, az Egyesült Kereszténypárt nevében szólva, a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor a »magyar királyi csendőrség és rendőrség anyagi megerősítését«, »szociális helyzetének javítását« és »felszerelésének tökéletesítését« követelte.7 3 A hasoríló követelések nem maradtak eredménytelenek, mert a karhatalom kiterjesztéséről és megerősödéséről gondoskodott is a belügyi kormányzat . Ugyancsak lényeges szerepre vállalkozott az egyházi reakció »a belsőfront« másik szakaszán, a háború folytatásához szükséges gazdasági utánpótlás megteremtésével kapcsolatban. Hitler a háború kezdetén inkább élelmiszer szempontjából fosztotta ki Magyarországot. Ez nem ment könnyen, mert a magyar dolgozó paraszt csak az erőszaknak engedve adta át termeivényeinek nagy részét a hatóságoknak. Az egyházi reakció, hogy a fasiszta hatóságok garázdálkodását megkönnyítse, »hazafias kötelességnek« nevezte a többtermelést.74 A püspökök ugyanakkor körlevelet bocsátottak ki, amelyben arra ösztönözték a papságot, hogy a »Jurcsek-féle« háborús begyűjtési terv maradéktalan teljesítéséhez minden támogatást adjon meg. »Felhívom t. Papjaimat - írta Grősz József szombathelyi püspök —, hogy a hatóságokat minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék.« A közélelmezés feladatát a püspök elsősorban a »honvédség megfelelő ellátásában« jelölte meg, mely »minden áldozat vállalására méltó és érdemes«.7 5 A parasztság ilyen irányú öszt önzésébén és különösen a szegényparasztság elégedetlenségének csitításában nagy szerepe volt a plébániáknak és egyházközségeknek is.7 6 Nehezebb feladat várt az egyházi reakcióra a városi munkásság körében. Míg a parasztság egy része sokkal inkább a kormányzat által képviselt reakció és az azt támogató katolikus egyház befolyása alá került, a városi munkásságban — különösen 1942 elejére —' nagy befolyásra tett szert a KMP politikája, amely a Hitlerrel való szakítást, a háborúból való kilépést és a Szovjetunióval való különbékét követelte. A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. egyik bányalelkésze arról írt a hercegprímás helytartójának, hogy az egyházi reakció »sokszorosan felfokozott munkája is kevés« a többezernyi »dolgozó munka-72 AC. Budapesti csoport bizottság jelentése 1942. 14. 1. Nyilvánvaló, hogy »1918 és 19« számukra is a háború befejezésének és a proletariátus hatalomrajutásának emlékét jelentette. 73 K. N. 1941 i)ov. 12. (Közi-Horváth József felszólalása.) 74 K. N. 1941. jún. 13. Reibel esperes felszólalása. 75 Szombathelyi püspök körlevele 1941. VII. 44. 1. 76 A viharsarokban a békéscsabai erzsébethelyi plébánia a »proletárnegyed romboló eszmeáramlataira« hivatkozva kért segélyt. (OL. VKM. I. 6—23762/1943.) A békéssámsoni katolikus egyházközség azzal indokolta segélykérelmét, hogy ott a »kommunista eszmék igen rokonszenvesek« (OL. VKM. I. 6 — . 45677/1942). Telepes községekben maga az állam gondoskodott egyházi intézmények létesítéséről, hogy » . . .a telepes községeknek súlyos adósságokkal terhelt, következésképpen az izgatásokra könnyen hajló lakói mindjárt a kezdet kezdetén rendszeres lelkipásztori gondoskodás alá vétessenek«. (Győri püspök körlevele 1942 jan. 4. 1.)
