Századok – 1952
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74
84 NEMES DEZSŐ A Munkásegylet ilyen viszonya a szakegyletekhez hagyományossá vált, s később a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek viszonya hasonlóképpen alakult. A szociáldemokrata párt fejlődésének ez lett egyik kerékkötője, egyik akadálya annak, hogy élcsapattá fejlődjön. De az Általános Munkásegylet működése idején a munkásegyletek szervezeti összefogása érdekében az adódó lehetőségek ilyen felhasználása is elősegítette az önálló munkáspárt megteremtését. A fenti osztályokon kívül a Munkásegylet még hírlapi, illetőleg irodalmi osztályt, a már említett szellemi munkások osztályát, a szakegyletek összefogására egységes szakegyleti osztályt, valamint énekosztályt és könyvtárosztályt is létesített. Az irodalmi osztály feladata röpiratok és cikkek írása és a kiadványok terjesztése volt..' A szellemi munkások osztálya Politzer és Szvoboda kezdeményezésére 1871 január elején alakult. Politzer szerint ennek az • osztálynak feladata : »közhasznú előadások« rendezése, az »oktatás szabályozása« és »távolabbi célként« kitűzte maga elé a földkérdés tanulmányozását, valamint magyar nyelnyelvű szocialista könyvek kiadását. »Hamarosan néhány kishivatalnok és népiskolai tanító is — írja Politzer — csatlakozott ehhez a csoporthoz«. Ehhez az osztályhoz rögtön csatlakozott Külföldi Viktor is, s a tényleges vezetés az ő kezébe került. Ez az osztály nem a Politzer által említett célok érdekében működött. »Ha az illető tagokat el is vonták eredeti rendeltetésüktől, — írja Politzer — mégis, más irányban hasznos munkát végeztek az agitáció és a szervezés területén.« De amikor az osztály már nem játszott komolyabb szerepet az agitáció és szervezés területén, akkor sem tért vissza »eredeti rendeltetéséhez«, mert feladataival nyilván nem tudott megbirkózni. A szakegyleti osztályt Kutill kezdeményezésére alakították, a vezetésében Rüdtnek és Schäftnernek is jelentős szerepe volt.11 A szakegyleti osztály vezetésére külön 12 tagú bizottságot választottak s ebbe a Betegpénztárhoz tartozó gyári és malommunkások képviselőit is bevonták. Farkas Károly, a »hűtlenségi« eljárás folyamán tett rendőrségi vallomásában megállapítja: »a szakszervezeti csoport a különböző szakmákban dolgozó munkások érintkezésének, a mozgalom egyöntetű eljárásának a központja.«113 A szakegyleti osztály megalakítása után a szellemi munkások osztályának mozgalmi szerepe háttérbe szorult. Szvoboda rendőrségi vallomásában110 mondja, hogy a szellemi munkások osztálya az ő vezetése alatt állott, de »már fennállásának harmadik hónapjában részvétlenség folytán feloszlott.«. Valószínű, hogy ez nem egészen így volt s ez az osztály még létezett, de megállapítható, hogy háttérbe szorult és a szakegyleti osztály került előtérbe. Ez egyben a bécsi szocialisták befolyásának megerősödését is jelentette, minthogy a szakegyleti osztály nagyobbrészt Kutill, Schäftner és Rüdt vezetése alatt dolgozott, de szorosan együtt működött a Betegpénztár választmanyával, Farkasékkal. 11 Schäftner JBécsben az 1869 december 13-i tömegtüntetés alkalmával átadott petíció egyik aláírója volt., s öt is lefogták és elítélték. A bécsi perben elítéltek 1871 februárjában kaptak amnesztiát. Schäftner az amnesztia után érkezett Pestre és itt is maradt Kutillal és Rüdtel együtt. 11 a Farkas vallomása az Orsz. Levéltárban, másolata a Munkásmozgalmi Intézet archívumában található. lib Szvobodának is a »hűtlenségi« perben tett vallomásáról van szó, mely az Orsz. Levéltárban, s másolatban a Munkásmozgalmi Intézet archívumában található.
