Századok – 1952
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74
AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET TEVÉKENYSÉGE A PÁRIZSI KOMMÜN IDEJÉN ,83 különösen a szabók és a sütők sztrájkjában s az e sztrájkokkal kapcsolatos tüntetésekben mutatkozott meg. A Párizsi Kommün, mint az osztályöntudatra ébresztés nagy eseménye, megmozgatta a munkásságot s igen kedvező körülményeket teremtett a Munkásegylet fejlődése számára. 2. Az Általános Munkásegylet szervezeti fejlődése és az egyesülés végrehajtása. A párizsi forradalmi események idejére esik a Munkásegylet jelentősebb szervezeti fejlődése. Ez a szervezeti fejlődés együtt haladt a munkásmegmozdulások élénkülésével s megnyilvánult a központi egylet fejlődésében, a pesti szakegyletek fejlesztésében és a Munkásegylethez való kapcsolásában, s a vidéki szakmai és önképző egyletek bizonyos, bár kevésbbé ismert fejlőtlésében. A központi Általános Munkásegyletben, az elnök mellett eredetileg egy 12 tagú bizottság alakult az egyleti tanács kebelében. Ezt a bizottságot általában választmánynak nevezték. A 12 tagú választmány mellett kezdetben négy osztály működött, amelyek mindegyikében a választmány 3—3 tagja vett részt : gazdasági, jogi, pénzügyi és ellenőrzési osztály. A jogi osztály feladatköre egy kis magyarázatot követel : ez az osztály szerkesztői funkciót látott el, s az ideológiai-politikai nevelésben fontos szerepe volt. Kérvényeket és határozatokat szerkesztett és segítséget nyújtott a szakegyletek alapszabályainak elkészítéséhez. A jogi osztálynak Politzer és 1870 végétől Szvoboda is tagja volt. 1871 tavaszán Ausztriából Pestre érkezett Rüdt és Kutill, akik szintén tagjai lettek a jogi osztálynak.10 Egyes szakegyleteket, amelyek a pesti központi Általános Munkásegylethez csatlakoztak, szintén külön osztálynak tekintettek. Ilyen volt a szabók egylete, amely 1871-ben ismételten kimondta csatlakozását a Munkásegylethez, a cipészek egylete, mely 1870 végén nyilvánította magát a Munkásegylet szakosztályának. 1871 tavaszán a kárpitosok, kalaposok, aranyművesek, szíjgyártók is elhatározták, hogy a Munkásegylet szakosztályaként egyletet alakítanak. Az 1871 őszén kelt ügyészi jelentés szerint — mely a hűtlenségi pert megelőző vizsgálat alapján készült — »Pesten a szabók, cipészek, kalaposok, gombkészitők, szövők, kárpitosok, sörfőzők,rézöntők, fémnyomók, Budán a szabók és kalaposok« csatlakoztak a Munkásegylethez. A Munkásegylet megszabadulta mindenfajta »önsegélyt« mereven elutasító, korlátolt elmélettől. Aktív .segítséget tudott nyújtani az új szakegyletek alapításához és könnyebben elérte, hogy azok a Munkásegylethez csatlakozzanak. A csatlakozó szakegyletek tagjait, akik után az egyletek fejenként havi 3 krajcárt tartoztak a pesti központi Általános Munkásegyletnek fizetni, éppúgy a Munkásegylet tagjainak tekintették mint a vidéki fiókegyletek tagjait. \ . 10 August Rüdt Németországból való. Egy ideig a Volksstaat munkatársa volt. Egyetemi tanulmányait félbehagyva kapcsolódott a szocialista mozgalomba. Bebel »Életemből« című könyvében megemlékezik róla, de Rüdt munkáját annakidején nem tartotta elég lelkiismeretesnek. Németországból ment Ausztriába és onnan jött Magyarországra, 1871 februárjában, Kutillal és Schäftnerrel együtt. A pékek május 10-i gyűlésén harcias beszédet mondott. Rudolf Kutill Ausztriából jött Pestre s felszólalta február 19-i népgyűlésen, valamint a sütők május 10-i gyűlésén is. 6*
