Századok – 1952
Szemlék - Claude; Henri: Oú va l’impérialisme américain? (ism. Aranyossi Pál) 834
KRÓNIKA KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSE 150. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE Kossuth Lajos születésének 150-ik évfordulóját kiadványokkal és országos előadássorozattal ünnepelte meg a Magyar Történelmi Társulat. Amikor népi demokráciánk méltó emlékművet állított fel Kossuthnak, a magyar történészek hatalmas emlékkönyvben (Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 15 . évfordulójára I—II.) foglalták össze legújabb, elmélyült kutatásaik eredményeit. Megjelent Kossuth Összes Munkáinak XIII. kötete Barta István szerkesztésében ; Kossuth Lajos Rövid Életrajz-a Lukács Lajos, Móréi Gyula és Spira György munkája. Második kiadásban megjelent Andics Erzsébettől : »Kossuth harca a reakció ellen« ós Kossuth válogatott írásai »Fel mindnyájan a hon védelmére« Barta István és Spira György összeállításában. Az előadásokon elsősorban az Emlékkönyv szerzői Kossuth harcainak, sokoldalú működésének bemutatásával világítottak rá az igazi Kossuthra, aki a szabadságért, a függetlenségért harcolva a mi elődünk — arra a Kossuthra, akinek célkitűzéseit mi valósítjuk meg. Az Eötvös Lóránd egyetem aulájában a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat háromnapos ülésszakán ismerhette meg az ünneplő közönség a marxista-leninista történetkutatás komoly eredményeit. Az előadók szavain keresztül hiteles Kossuth-portré bontakozott ki : kivételesen nagyméretű történelmi egyéniség képe, ki erényeivel nagyszerű példáját adja a hazafiságnak s ki tévedéseivel is mindnyájunknak intő például szolgálhat. Az ülésszak első napjának központi témája Kossuth Lajosnak a haza védelméért folytatott küzdelme bemutatása volt. Ember Győző Kossuth-díjas akadémikus »Kossuth a szabadságharc szervezője« c. előadásában a forradalmi államférfi ábrázolása során rámutatott arra, miként fordult a magyar forradalom 1848 szeptemberében balra, hogyan biztosította a forradalom vezetője az újoncozást, hogyan látott a hadsereg megszervezéséhez, miként merített abból a hatalmas erőforrásból, amit a népfelkelés jelentett. A szabadságharc tavaszi diadalai Kossuth szervező munkájának voltak az eredményei. A végső siker elmaradásában része volt a kossuthi politika hiányosságainak is, mert a szabadságharc forradalmi vezetése nem volt egységes a Honvédelmi Bizottmány feloszlatása után. Mindazonáltal Kossuth megteremtve a forradalom nemzeti hadseregét, a honvédséget, méltán állítható párhuzamba a francia forradalom szervezőivel. Az előadást Sinkovics István egyetemi docens korreferátuma követte Kossuthról, a szabadságharc pénzügyeinek megalapozójáról. Részletesen ismertetve az önálló magyar bankjegynek és a forradalom papírpénzének kibocsátását, rámutatott arra, hogy míg a nagybirtokos-réteg túlnyomó többsége nem vállalt áldozatot a haza megmentéséért, a szegény nép a legnagyobb lelkesedéssel ajánlotta fel filléreit. Varga János aspiráns Kossuthnak a partizánmozgalom megszervezése érdekében kifejtett tevékenységéről beszélt. Kossuth hittel hirdette, hogy a nemzet seregei csak akkor legyőzhetetlenek, ha őket a nép partizán-akcióival támogatja. 1848 ősze partizánharcainak tapasztalatait leszűrve, az ország stratégiai szempontból fontos vidékein akart széleskörű partizánmozgalmat szervezni. A szabadcsapatok tevékenységét azzal kívánta biztosítani, hogy önálló hatáskörrel ruházta fel azokat. Minthogy azonban nem hozott létre olyan szervet, mely tevékenységüket összefogta volna, Görgeyéknek alkalma nyílt a szabadcsapatok elleni támadásra. Mégis, Kossuth összes kortársainál biztosabban jelölte ki a partizánhare helyét a nép önvédelmi harcában s tanítása a partizánmozgalomról még ma sem avult el. Az ünnepi ülésszak második napja »Kossuth és szövetségesei« összefoglaló címet viselte. Spira György, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa »Kossuth szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel« c. előadásában hangsúlyozta, hogy Kossuth azért lett nemesi reformpolitikusból a fórra-
