Századok – 1952

Szemlék - Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon (ism. Ember Győző) 810

812 SZEMLE A lenini megállapítást az eredeti tőkefelhalmozás két oldaláról szerző munkájában mindvégig következetesen szem előtt tartotta 03 érvényre juttatta. Párhuzamosan vizsgálta és tárgyalta a parasztság kisajátításának ós a pénztőke felhalmozásának folyamatát, annak lényeges jegyeit ós mozzanatait a XVII. században, majd a Habsburg gyarmati rendszer kiépítésének első és második szakaszában (a XVIII. század első ós második felében), végül a XIX. század első felében, ez utóbbi szakaszban külön foglalkozva a pénztőke kérdéseivel a század elején és a reformkorban. Fejtegetéseit az 1848-i polgári forradalom előtt álló feladatok vázolásával zárta. — Munkája eredményei abban összegezhetők, hogy az eredeti tőkefelhalmozás egyik oldalon, a parasztság kisajátítása terén, 1848-ig »nagymértékben előrehaladt«, a másik oldalon azonban, a pénztőke felhalmozása torén, a gyarmati helyzet következtében, csak »lassan, nehézkesen haladt előre, illetőleg nagymértékben lefékeződött«. A felhalmozás folyamatának ez az »ellentmondásos menete« magyarázza elsősorban, hogy történetünknek ezeken a szakaszain, a XVII. századtól egészen 1848-ig »vörös fonalkánt .húzóinak végig függ3tlenségi küzdelmeink a Habsburg gyarmatosítók ellen«. Szerző mint már említettük — e küzdelmek tárgyalására, az eredeti tőkefelhalmozással való szoros kapcsolatuk feltárására különös súlyt helyezett, eredményei nemzeti függetlenségi harcaink története szempontjából is elsőrendű fontosságúak. Alapul és mintául vizsgálataihoz szerző Marxnak az eredeti tőkefelhalmozás angliai folyamatáról írt klasszikus megállapításait vehette. Ez nagy segítséget jelentett számára, de egyben nagy veszélyt is. Azt a veszélyt, hogy szemléletét a magyarországi fejlődést illetően a priori befolyásolják az angliai fejlődés tényei, hogy vizsgálatainál nem a magyarországi, hanem az angliai fejlődést veszi alapul, s csak azt kutatja, hogy az előbbi mennyiben felelt meg az utóbbinak, röviden : hogy a magyarországi fejlődóst az angliainak a kaptafájára húzza. — Megállapíthatjuk, hogy ezt a veszélyt illetve hibát szerző elkerülte, illetve nem követte él. Igaz ugyan, hogy a tárgyalás során mindig Marxnak az angliai fejlődésről szóló egy-egy tételéből indul ki, de mindenkor a legnagyobb gonddal és körültekintéssel vizsgálja meg, hogy ezek a tételek Magyarországon hogyan érvényesültek, vagy miért módosultak. Mindig szem előtt tartja a marxi tanítást, amely szerint az eredeti tőkefelhalmozás története »a különböző országokban különböző színeket ölt és a különböző szakaszokat különböző sorrendben és különböző történelmi korszakokban futja be«. Abban, hogy ezt a marxi útmutatást sikeresen tudta követni, két tényezőnek volt szerepe. Az egyik : széleskörű és alapos tájékozottsága egyrészt a marxizmusleninizmus klasszikus tanaiban, másrészt a kérdés teljes irodalmában és publikált forrásanyagában. A másik : éles kritikai érzéke, amely megóvta attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjon le kellő alapossággal meg nem rostált és gondosan nem mérlegelt adatokból, analógiákból. (Nem érintik ezt a megállapítást egyes részkérdésekkel kapcsolatban tehető észrevételek, mint pl. hogy az angliai hűbéri kíséretek feloszlatása és a magyarországi familiaritás bomlása párhuzamba állítható-e egymással a parasztság kisajátítására gyakorolt hatásában, vagy hogy a XVIII — XIX. századi adóztatási rendszert nem lehetett volna-e pontosabban ismertetni, mint ahogyan az e kérdésre idézett munkák alapján történt?) — Szerző kritikai erényei közé tartozik egyebek között az is, hogy felhasználva a polgári történetírás hasznos és helytálló adatait ós megállapításait, következetesen bírálja is azokat, tévedéseiket sorra megcáfolja, illetve helyreigazítja. Külön említést érdemel a munka jól átgondolt, világos és harmonikus szerkezeti felépítése, gördülékeny, élvezetes előadásmódja. Főérdeme a sok vonatkozásban kimagasló műnek, hogy felvetette és rendszerbe foglalta a magyarországi eredeti tőkefelhalmozás történetének problémáit és a kutatás mai fokának megfelelően választ is adott a felvetett kérdésekre. Ezzel további, részletesebb kutatások szilárd alapját teremtette meg. EMBEB GVŐZŐ