Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
758 ARATÓ ENDRB célja, hogy Sabina és Arnold meggyőződjenek arról, hogy a magyarok és Kossuth nem ellenségei a szlávoknak és megfordítva, a magyarok Sabinával és Arnolddal tárgyalva személyesen tapasztalhassák, hogy a szlávok sem ellenségei a magyaroknak.110 A találkozás több okból nem jött létre. Egyrészt Röckl nem adta át a levelet Sabinának és Arnoldnak, másrészt a felkelés leleplezése, és elfogatásuk is lehetetlenné tette drezdai útjukat. Az elmondottak — Bakunin tevékenysége a májusi felkelés előkészítésében — valóban azt mutaják, hogy Bakunin életének rövid ideig tartó haladó vonásokat is tartalmazó szakaszáról van szó. A haladást, az európai forradalom erősítését szolgálta az a törekvése, amely a cseh-német és a cséh-magyar megegyezést tűzte ki célul éppen a korábbi előítéletek, kölcsönös tapasztalatok alapján való leküzdésével. Marx — I. Ph. Beckerhez írt levelében — elítélve Bakunin korábbi, 1848—49. évi tevékenységét — a következőket mondja : »Az egyetlen dicséretes, amit a forradalom alatti tevékenységéről el lehet mondani — a drezdai felkelésben való részvétele 1849 májusában.«111 Engels 1850-ben Bakuninnak a drezdai felkelésben való részvételéről így ír : »Találtak maguknak (t. i. a drezdaiak) egy nagyképességű, higgadt vezért is az orosz menekült Bakunin Mihály személyében, aki később fogságba esett és jelenleg Munkács kazamatáiban van bebörtönözve.«113 Marx és Engels Bakunin drezdai tevékenységét tehát pozitívnak értékeli. Nyilvánvaló, hogy a marxista klasszikusoknak ez az értékelése a felkelés előkészítésére is vonatkozik.11 3 Persze e viszonylag haladó szakaszban is megvoltak későbbi ellenforradalmi nézeteinek csírái. Ez különösen áll a cseh felkelés előkészítésében végzett munkájáról. Itt csak utalok arra, amiről az alábbiakban bővebben lesz szó : Bakunin a felkelés előfeltételeinek létrejötte nélkül állandóan sürgette annak megkezdését. Ez nagy hiba volt és mutatta Bakunin meggondolatlanságát, továbbá azt, hogy bár munkássága ebben a szakaszban nagyjában-egészében a haladást szolgálta, már tartalmazott egy olyan sajátosságot, amely nem a bátor, megfontolt, igazi forradalmár tulajdonsága, hanem a vakmerő anarchistáé, aki »forradalmiságával« a reakciót szolgálta. A cárhoz írt vallomásaiban forradalmi tervéről a többi között így emlékezett meg. »Ha visszagondolok ma arra, milyen eszközökkel akartam végrehajtani a csehországi forradalmat, akkor nevetnem kell. Nem értem, hogyan reméltem akkor eredményt elérni.«11 4 Amikor a cárhoz írt vallomásaiban tervét ismerteti, elmondja azt, hogy a forradalom szempontjából : »Inkább a cseh és német parasztokban bíztam, mint Prágában, mint általában a városi lakosságban«.11 5 Tervével kapcsolatban első sorban a csehországi parasztság forradalmiságát emelte ki, jóformán alig beszélt a munkásságról, amely Csehországban jelentős tényező volt és 1848 folyamán nem egyszer adta tanújelét fórradalmiságának. 110 Cejchan i. m. 59 — 60. 1. * 111 Marx—Engels: Válogatott levelek. Bpest, 1950. 292. 1. 112 Engels: Forradalom és ellenforradalom. 188. 1. 113 Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy 1920-ban Szovjet-Oroszországban az Oktatásügyi Népbiztosság és Lenin javaslatára Bakunin huszadik helyen szerepelt azok között a forradalmárok ós közéleti szereplők között, akiknek szobrát felállították. Bakunin e javaslatban nem kisebb nevek között szerepeit, mint Marx, Engels, vagy a polgári forradalmár Robespierre, Garibaldi, Herzen stb. (Lenin: Az irodalomról. Bpest, 1949. 166-167. 1.) 114 Bakunin i. m. 134. 1. 115 U. o. 118. 1.
