Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 757 A harmadik pont azonban azonnal tárgytalanná vált : egy drezdai német-szlár bizottság felállítása, amely egybehangolja a német és szláv forradalmi készülődéseket, Szászországban ugyanis nem voltak előkészületek. A másik két pont sem valósult meg, egyedül annyi, hogy a lengyel emigráció üres kézzel, két megbízottat küldött Drezdába.10 4 A prágai nép márciusban — mint- láttuk — egyre inkább az abszolutizmus ellen és a magyar szabadságharc mellett foglalt állást. Prágában széltében -hosszában beszéltek a felkelés egy meghatározott napon való kitöréséről.104 Ugyanakkor Bakunin levelet kapott Heimbergertől, aki felvetette, hogy helyes lenne, ha Bakunin személyesen ellátogatna Csehországba. Bakunin hamis angol útlevéllel el is ment Prágába, ahol négy napig tartózkodott illegálisan. Vallomásaiban prágai tartózkodásáról részben csalódással, részben reménykedéssel emlékezett meg. Egyrészt azt tapasztalta, hogy a felkelés szervezeti előkészítése meg sem indult, másrészt — és ez reménységgel töltötte el — személyesen megismerkedhetett a prágai hangulattal. Vallomásában kiemeli a magyar katonaság és a lakosság viszonyát, a magyar ezredek jó szellemét. Bakunin a magyar ezredekben Csehország forradalmi hadseregének alapját látta.10 8 Bakunin Prágából való visszatérése után érkezett meg Drezdába Krzyza, nowski és Heltman. »Nem hoztak sem pénzt, sem lengyel tiszteket, sem magyar megbízottat, csak őszinte együttérzést és üdvözletet a lengyelektől f és a párizsi demokratáktól.« 10 7 Bakunin mégis lépéseket tesz, hogy megszerezze ' a magyar kormány segítségét. Tudomására jutott ugyanis az, hogy Teleki rendelkezik megfelelő anyagi eszközzel, csak Kossuth engedélyéhez van kötve a cseh mozgalom támogatása és Teleki már ebben az ügyben írt is Kossuthnak. Közben Bakunin kapcsolatba került br. Baier ezredessel, Teleki drezdai megbízottjával, akinek az volt a feladata, hogy tiszteket toborozzon a magyar hadsereg számára. »0 megmutatta nekem — írja vallomásában Bakunin — Teleki levelét, amelyben Teleki Csehország után érdeklődik. Kihasználtam ezt az alkalmat és rábeszéltem Baiert, hogy írjon Telekinek, és a levelet le is diktál' tam, amelyben Baier nevemben informálta őt a készülő cseh forradalomról I _ és kifejtette mindazokat az előnyöket, amelyek ezzel kapcsolatban a magyarokat érik és végül kérte őt, hogy küldje el Drezdába megbízottját a pénzzel együtt. Teleki válaszolt, hogy maga jön el Drezdába és úgy látszik valóban volt is Drezdában, de később, akkor, amikor én már börtönben ültem«.1 0 * És Bakunin közvetlenül a drezdai felkelés kitörése, röviddel elfogatása előtt is várta Telekit és a magyar segítséget.10 9 Bakunin nemcsak támogatást kért, hanem arra is törekedett, hogy összehozza a magyar nép és a cseh radikálisok képviselőit — épúgy, ahogy ezt tervbe vette a csehek és németek viszonylatában. Amikor a felkelés kitörése előtt utolsó megbízottját, a szász Röcklt küldi Prágába, Sabinához és Arnoldhoz írt megbízólevelében többi között tudatja, hogy felvette a kapcsolatot a magyarokkal és kéri őket, hogy jöjjenek el Drezdába. Elfogatása után, kihallgatása alkalmából elmondta, hogy a magyarok és csehek személyes találkozásának megszervezésével az volt a 104 Bakunin i. m. 136 — 139.1. 106 Traub i. m. 36. 1. 106 Bakunin i. m. 141-142. 1.; Cejchan i. m. 46 — 47. 1. 107 U. o. 144. 1. 108 U. o. 144-145. 1. 109 U. o.
