Századok – 1952

Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731

A CSEH ËS MAGYAR NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-^BE N • 1848—49 egyaránt haladó hagyománya a cseh és a magyar történelemnek. Ezekben az esztendőkben népeink hősiesen harcoltak szabadságukért, függetlenségükért. A cseh nép és a radikális demokraták bátor küzdelme 1848 tavaszán a megalkuvó liberálisok és az osztrák abszolutizmus ellen, a magyar függetlenségi harc az európai haladás oldalán, büszkeséggel tölti el a szocializmust épitő cseh és magyar népet. Csehek és magyarok a közös ellenség, az osztrák abszolutizmus elleni harcot nem mint szövetségesek vívták. Az összefogás kézenfekvő lett volna, hisz az osztrák abszolutizmus egyaránt veszélyeztette mindkét nép szabadságát, függetlenségét. Ez a szövetség 1848—49-ben mégsem vált valósággá. Ha az összefogás nem is jött létre, mégis voltak rokonszenvmegnyilvánulások egymás harca iránt, kísérletek az összefogásra, elsősorban a cseh nép és a radikális demokraták részéről 1849 tavaszán. Ezeket a tényeket mind a cseh, mind a magyar burzsoá töiténetírás elhallgatta. A burzsoá történetírás célja ezzel az volt, hogy a két nép között mesterségesen szított gyűlöletet a történelmi múlttal támassza alá. A burzsoá történetírás ugyanis különö Í figyelmet fordított azokra a kérdésekre, amelyek elválasztották népeinket. A marxista történészeknek az a feladatuk, hogy felkutassák népeink haladó hagyományait, azokat a tényeket, amelyek nem elválasztották, hanem összekötötték a múltban is a cseh és a magyar népet. Révai József ezt a feladatunkat így határozta meg: »Ideje már a magyar, valamint a cseh és szlovák nép közös harcaira, a csehszlovák és magyar történelem, a csehszlovák és magyar kultúra eleven kölcsönhatásaira emlékeztetni . . . Történészeink nemes feladata, hogy felkutassák a két nép történelmében az érintkezéseket és közös törekvéseket és felhasználják azokat a szocializmust építő népeink barátságának elmélyítésére.«1 1848-ban népeink viszonyában nem összefogással, hanem inkább tragikus ellentétekkel találkozunk. Mi volt ennek az oka? A magyar kormány helytelen, nacionalista nemzetiségi politikát követett. Nem elégítette ki a magyarországi nemzetiségek, közöttük a szlovákok jogos törekvéseit, sőt a nemzetiségi mozgalmakat csírájukban igyekezett elfojtani. Ez a politika jogos ellenszenvet váltott ki a cseh nép és a cseh radikálisok körében. A magyar kormánynak ez a helytelen nemzetiségi politikája megkönnyítette a cseh liberális burzsoáziának és az osztrák abszolutizmusnak azt a célkitűzését, hogy a nacionalizmus ideológiájának felhasználásával leszerelje a cseh nép forradalmi mozgalmát és megakadályozza e mozgalom 1 Révai József beszéde a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális együttműködésről szóló egyezmény aláírásakor Prágában 1951 november 13-án. (Szabad Nép, 1951 nov. 14. sz.) 15 Századok 3—!.