Századok – 1952

Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688

730 FARKAS LAJOS—RA DÔ GÉZA felszerelési-ipar megteremtése és irányítása terén is óriásit alkotott s a kortársak számára is váratlan, rendkívüli eredményeivel, nemhogy lábraállítani segített egy közel kétszázezer főnyi sereget, de a dolgozó nép hősiessége és nagyszerű teljesítményei révén éppen ez a terület volt az, amelyen Kossuth a legkézzelfoghatóbb sikereket mutathatta fel. A szabadságharc gazdasági tartóoszlopai között tehát a hadi-és felszerelési ipar nem a leggyengébbnek, hanem a legerősebbnek bizonyult. Marx és Engels is hangsúlyozták Kossuth nagy érdemét a nemzeti fegyvergyártás megindításában.235 Ugyancsak a legteljesebb elismerés hagján vélekedik Kossuth forradalmi jelleméről és a fegyverkezés terén mutatott példátlan erőfeszítéseiről a szabadságharcról írt alapvető tanulmányaiban Révai József: »Ha valaha ,, kockázatot" jelentett fegyveresen védeni a függetlenséget, akkor — írta többek között — 1848-ban jelentett. Magyarországnak akkor nemcsak hadserege nem volt, de fegyvere és pénze sem . . . Nem volt egyenruha, nem volt fehérnemű, bakkancs. És nemcsak hadsereg, fegyver, pénz, lőszer, ruhanemű nem volt: nem volt meg az az államhatalom sem, melyre támaszkodva vívni lehetett volna a szabadságharcot. Kossuthot mindez nem riasztotta vissza, ellenkezőleg, a tornyosuló nehézségek csak fokozták erélyét. Nincs pénz? Felállítja a bankóprést. Nincs fegyver? Mozgósítja a magyar kézműipart. Nincs lőszer? Nagyváradon felállítja a lőporgyárat . . . Kossuth nem hadvezére, de a szó szoros értelmében szervezője a szabadságharcnak.«23

6 A haladás hívei nagy tisztelettel és elismeréssel hajthatnak fejet Kossuth és legszűkebb ipari munkatársai, a hadiipar minden munkásának emléke előtt. Az akkor még fejletlen, szervezetlen, önmagára hagyott, a műveltség és politikai öntudat alacsony fokán álló munkásság ösztönszerűen érezte, tudta, hol a helye s a fegyverletétel előtti napokban, amikor Görgey már nyiltan paktált a cári tisztekkel a megadás feltételeiről, az aradi vár sötét kazamatáiban a kiéhezett, lerongyolódott, hetek óta rendes élelem és fekhely nélkül dolgozó magyar munkások, a leggyötrőbb bizonytalanság óráiban is, kovácsolták a fegyvert, köszörülték a kardot, töltötték a gránátokat. A szabadságharc hadiipari munkássága az igaz ügy mellett — a szó szoros értelmében — az utolsó percig kitartott. A szocializmust építő mai magyar munkásság méltó és igaz őseit láthatja bennük. FARKAS LAJOS—RADÓ GÉZA 235

Révai József : Marxizmus, népiesség, magyarság. Marx és a magyar forradalom. Bpest, 1949. 80-81. 1. 236

Révai József: Kossuth Lajos. Moszkva, 1944. 17 — 18. 1.