Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

I. V. SZTÁLIN A SZOVJETUNIÓ SZOCIALISTA 67 NEMZETEINEK KIALAKULÁSÁRÓL ÉS FEJLŐDÉSÉRŐL a népi tömegek nyomorának és éhínségének, kulturális elvadulásának és politikai iogfosztottságának. Jellemzően szemléltetik ezt a szocialista nemzetek fejlődéséről és a szomszédságukban élő, még burzsoá nemzetek helyzetéről szóló összehasonlító adatok. A cárizmus megdöntése előtt ezek, amazokkal körülbelül egyforma gazdasági és kulturális színvonalon állottak. A szovjet hatalom idején az Azerbajdzsáni és Üzbég SzSzK-ban a szocialista ipar hatalmas központjai épültek ki ; élenjáró technikával ellátott szovhozok és kolhozok alakultak. A velük szomszédos Irán és Törökország, úgy, mint azelőtt, most is elmaradt agrárországok. Iránban a parasztok kétharmadának nincsen földje, mert a megművelt földek 62 százaléka a földbirtokosok kezében van. Törökországban a parasztok túlnyomó többségének nincs földje. A szovjet uralom ideje alatt az Azerbajdzsáni és Üzbég SzSzK -ban teljesen megszüntették az írástudatlanságot. Ezeket a köztársaságokat széleskörű iskolahálózat borítja. Iránban viszont a mai napig a lakosság 85 százaléka analfabéta. Az Üzbég SzSzK-ban jelenleg 36 főiskola van, azaz minden 175 000 lélekre jut egy. Törökországban mindössze 10 főiskola van, azaz 1 950 000 lélekre jut egy. Az Azerbajdzsáni SzSzK-ban 13 színház, 2100 kultúrpalota és klub van. Az Üzbég SzSzK-ban 23 színház és 3011 kultúrpalota és klub működik. Iránban vagy Törökországban még csak ehhez hasonlót sem találunk. Az Azerbajdzsáni SzSzK-ban 5902 orvos működik, azaz minden 525 emberre jut egy. Iránban mindössze 1500 orvos van, azaz minden 11 333 lélekre jut egy.8 Egyetlen burzsoá nemzet sem álmodhat olyan sikerekről, mint amilyeneket a szocialista nemzetek a Szovjetunióban a gazdaság és kultúra területén elértek. Pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy a burzsoá nemzetek ötven, száz, sőt kétszáz év óta léteznek, míg a szocialista nemzetek országunkban csak azután keletkeztek és alakultak ki, miután a kapitalizmust megdöntöttük Oroszországban, miután a burzsoáziát és nacionalista pártjait felszámoltuk, miután a proletárdiktatúrát és a szovjet rendszert megszilárdítottuk. A szocialista gazdasági rendszer és a termelőeszközök szocialista tulajdona — a szocializmus alapjai — feltétlenül közelhozzák egymáshoz az embereket, végérvényesen felszámolják a nemzeti viszályokat, páratlan feltételeket teremtenek az összes nemzetek gazdasági és kulturális felvirágzáshoz. A burzsoázia és uszályhordozói, hogy megmentsék a kapitalizmust és fenntartsák a burzsoá nemzeteket, osztálybékét hirdetnek a nemzeten belül, betiltják és terrorizálják a haladó szervezeteket, fizikailag megsemmisítik a másként gondolkodókat, egész országokat börtönné és koncentrációs táborokká változtatnak. A hitleristák németországi példáját követik ma az USA főkolomposai és lakájaik Görögországban és más országokban. Vájjon az osztályérdekek milyen egységéről lehet például szó az Amerikai Egyesült Államokban, »ahol talán a legmélyebb szakadék tátong a dölyfös, sz nnyb n fetrengő és fényűzésben tobzódó milliárdosok maroknyi csoportja és az örökösen a nyomor szélén tengődő dolgozók milliói között«.9 Az Amerikai Egyesült Államok, élén a finánctőke mágnásaival, a világreakció központjává lett. Az USA a népek igazi börtöne, 14 milliónyi 8 Ld. L. Berija: A kommunizmus győzelmeinek nagy ihletője és szervezője, (Sz+

álinról, A Pravda ünnepi száma Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából, Szikra, 73—74 o.) 9 Lenin, Művei, 28. köt. 45. o., oroszul. 5*