Századok – 1952
Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56
68 V. К. KOZI.OV néger gyakorlatilag meg van fosztva a politikai és állampolgári jogoktól. Mindössze a lakosság 20 százalékának van lehetősége orvosi ellátás igénybevételére. Az USA-ban, ahol a felnőtt lakosság között 20 milliónyi analfabéta van, ahol 6 millió gyereknek nincs lehetősége arra, hogy iskolába járjon, az 1950—51. évi állami költségvetésből közoktatásra mindössze egy százalékot fordítanak, az 1949-ben fegyverkezésre fordított kiadások viszont 26-szorosan túlszárnyalták a közoktatásra és egészségvédelemre fordított összegeket. , A burzsoá nemzetek egymással ellenséges osztályokból állanak és belsőleg nem forrhatnak össze. A magántulajdonon és kizsákmányoláson alapuló burzsoá nemzeteket kibékíthetetlen belső ellentmondások jellemzik, amelyek vaskövetkezetességgel hozzák létre a burzsoá nemzetek felszámolásának előfeltételeit. Az osztályok közötti engesztelhetetlen harc — a burzsoá társadalom és a burzsoá nemzetek közelgő átalakításának legfőbb hajtóereje. De — amint Sztálin elvtárs rámutat — az osztályok ellentéte és; elkeseredett harca a burzsoá nemzeteken belül nem jelenti a nemzetek széthullását. A burzsoázia és a proletáriátus érdekellentétét, az elkeseredett és egyre fokozódó osztályharcot nem szabad metafizikusán úgy tekinteni, — mint az egymással ellenségesen szembenálló osztályok közötti mindennemű kapcsolat megszakadását. Amíg a kapitalizmus fennáll, a burzsoát és a proletárt — mint a burzsoá társadalom részeit — összefűzik a gazdasági szálak. Itt az ellentétek egységének dialektikus törvénye működik. Minden burzsoá nemzetben két nemzet van. Van egy Amerika, amely Trumané és Achesoné, de létezik Howard Fast és Paul Robeson Amerikája is. Létezik Laval és Pétain Franciaországa és megvan Henri Barbusse és Joliot-Curie Franciaországa is. Minden burzsoá nemzetnek két kultúrája van. A magát túlélt, hanyatló, burzsoá kultúra mellett megtalálhatók a fejlődő, demokratikus és szocialista kultúra elemei, amelyek a haladást szolgálják és amelyeké a jövő. A burzsoá nemzetekkel szemben a szocialista nemzetek egységes egészt alkotnak és valóban egyetemes népi jellegűek. A szocialista nemzetek az egymással barátságban élő, akarategységükkel és társadalmi-politikai törekvéseikben összeforrt munkásosztályból, parasztságból és értelmiségből állanak. A barátság, az erkölcsi és politikai egység a szovjet szocialista nemzetek jellemvonása. A burzsoá nemzetek dolgozó tömegei a kapzsi imperialisták által nyomorúságos tengődésre vannak ítélve. Ezzel szemben a szocialista nemzetek legfontosabb fejlődéstörvénye a nép jólétének szakadatlan emelkedése. A Szovjetunióban egyedül a háború utáni időben négyízben szállították le az élelmiszerek és ipari cikkek árait. Ezáltal a lakosság összesen 202 milliárd rubel többletjövedelemre tett szert. Az állam a nép életszínvonalának emeléséről csak a szocializmus világában, a szocialista nemzetek világában gondoskodhatik. A szocialista nemzetek szellemi arculatuk tekintetében is gyökeresen különböznek a burzsoá nemzetektől. »Burzsoá nacionalizmus és proletár internacionalizmus — írta Lenin — ez két kibékíthetetlenül ellenséges jelszó, amelyek megfelelnek az egész tőkés világ két nagy os tálytáborának és két politikát (sőt két világnézetet) fejeznek ki a nemzeti kérdésben.«1 0 10 Lenin, Művei, 20. köt. 10. o. oroszul.
