Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADSÁGHARC HADIIPARA (597 közölte, azzal a külön utasítással : legyen gondja rá, hogy a pesti és az óbudai ruhabizottmányok a holmikat legkésőbben november hó végéig állítsák élő, mert különben a bizottmányok személyzete ellen vizsgálat indul.11 7 A bakkancsellátás nehéz kérdését is forradalmi eréllyel oldotta meg. A honvédelmi bizottmány felszólítást intézett valamennyi megyéhez, kerülethez, szabad királyi városhoz és önálló hatósághoz : írják össze a vargákat és csizmadiákat és hagyják meg nekik, hogy személyenként és naponként egy pár csizmát vagy bakkancsot készítsenek.11 8 Csányi László kormánybiztos már november 24-én jelentette Görgey táborából : »Seregünk elnök úr erélyessége következtében más tekintetet vőn fel. Még a schwarzgelb polgárok is észreveszik a különbséget, mellyet egy-két nap óta a felszerelés okozott.«119 Mészáros Lázár hadügyminiszter, aki élete javát az osztrák hadseregben töltötte, emlékiratában azon tűnődik, miért kellett a szabadságharc hadfelszerelésiiparánakhelyzetét még azzal is súlyosbítani, hogy az egyes hadseregek négyszer annyi ruhát rendeltek, mint ahány ember fegyverben volt? A kérdés nem érdektelen, mert rávilágít arra, milyen óriási követelményeket kellett kielégíteni. A jó olasz és osztrák utakhoz szokott Mészáros azonban megfeledkezett arról, hogy a siralmas állapotban lévő magyar utak, a térdig érő sár vagy hó, a szabadban való táborozás valósággal letépték a ruházatot és bakkancsot honvédeinkről.12 0 * A decembervégi váratlan katonai fordulat rendkívüli csapást mért a szabadságharcra. Pestet, a fegyvergyártás számos ágazata és a ruházati ipar központját át kellett adni az osztrák seregeknek. Sokan és sokszor tették fel a kérdést, vájjon nem múlt-e a fegyverzet, a hadianyagok és a felszerelés hiányán a főváros elvesztése? Erre a kérdésre a hadiipar novemberi és decemberi termeléséről fennmaradt adatok ismeretében határozott nem-mel kell válaszolnunk. A magyar hadsereg december 16-án közel 100.000 főből állott, a fejlődés tehát szeptemberhez képest szembeszökő. Kossuth három hónapnál rövidebb idő alatt felfegyverezte, felöltöztette és folyamatos utánpótlással látta el ezt a hadsereget. így értékelte a helyzetet Gelich Rikhárd tábornok, a honvédelmi bizottmány elnöki hivatala mellett működő katonai iroda egyik vezetője is, akinek magas beosztásában teljes átnézete volt a hadsereg minden ügyéről. Véleménye szerint Budapest feladása semmiképpen sem a honvédség felszerelésén múlt.12 1 Ha Pestet továbbra is tartani lehetett volna, gyors megoldást nyert volna a szuronygyártás nagy gondot jelentő kérdése is. Kitűnik ez Kossuthnak Láhnerhez intézett december 30-iki leveléből, amely szerint : sikerrel jártak a pesti hajógyárban a szuronygyártás terén végzett kísérletek, a szuronyminták »hasznavehetőknek és czélirányosaknak találtattak, felkéretik tehát ezredes úr, miszerint azoknak nagy mennyiségbeni gyártása iránt intézkedni ^ szíveskedjék.«12 2 A pesti szuronygyártásból azonban semmi sem lett ; mire 117 OHB 3203/1848. 118 OHB 3203/1848-Gelich i. m. I. k. 467-468. 1. 119 OHB 3736/1848. 120 Mészáros Lázár i. m. I. k. 336 — 337. 1. 121 Gelich i. m. I. k. 471. 1. - OHB 7075/1848.
