Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
704 FARKAS LAJOS—RA DÔ GÉZA ha nem több, de bizonyosan olly eró'nek állhat ellen, mint Osztria vagy bármely más ország ágyúi. . . az öntésben már semmi akadály nem adhatja elő magát... az ötödik ágyú már ki is fúratott s mint első a fúrásban, olly tökéletesen sikerült, hogy ennél jobbat várni nem is lehet. . . esztergályozása mindkettőnek tökéletes.. .«90 A korábban elnyomott, lenézett, kizsákmányolt magyar ipari munkás — íme — egy teljesen új technikát és szaktudást kívánó munkaterületen is nagyszerűen megállta a- helyét. December 23-án már 4 és y2 ágyúüteg állt készen a pesti »hadiműtárban«,egy 8 ágyús üteg felszerelésén pedig lázasan dolgoztak és azt is jelentették Kossuthnak, hogy három héten belül a harctérre indulhat az akkori idők legmodernebb tüzérségi fegyvere, az első magyar röppentyűüteg.9 1 * A puskapor és tölténykészítés kiegészítő részét képezte ugyan a fegyvergyártásnak, de önmagában is igen szétágazó nyersanyag -utánpótlási és termelési feladatot jelentett. Behozatalra — akárcsak a fegyvereknél — itt sem nyílt lehetőség, tehát a gyártás minden vonatkozásában csak saját erőinkre támaszkodhattunk. A lőporszükségletet egy ideig a közös hadsereg Magyarországon maradt készleteiből és a lőpormalmok termeléséből sikerült fedezni. Mészáros Lázár október 25-én a honvédelmi bizottmánynak küldött felterjesztéséből azonban már sötétebb kép rajzolódott ki : a hadügyminiszter a gyalogsági fegyverekhez szükséges lőporhiányról tett említést. Az 1848. évi lőportermelést 6230 mázsában irányozta elő, hozzátette azonban, hogy megfelelő és célirányos eszközök igénybevételével a termelést az év végéig 7420 mázsára lehet emelni. Ezekről az »eszközökről« Kossuth gondoskodott.9 2 Mindenekelőtt felhívással fordult a lőporkészítő telepekhez : a pozsonyi, besztercebányai, nagybányai, a közös vezetés alatt álló kassai, eperjesi és sóvári lőpormalmokhoz, végül az újonnan felállított óbudai gyárhoz és meghagyta nekik, hogy »kettőztetett szorgalommal siessenek, különösen addig, míg a gyengébb évszak engedi, az annyira szükséges lőport gyártani s főleg a kézifegyverekre szükséges lőport. Csak így lehet az egész hont vésszel fenyegető lőpor szükségen némikép segíteni.«93 A lőporgyártás két legfontosabb nyersanyagában, kénben és salétromban, már a szabadságharc elején égető szükség lépeitt fel. Kossuth november 14-én a hadügy-, 17-én pedig a pénzügyminisztériumot figyelmeztette : »... nemzetünk folytonos és hosszadalmas küzdéseknek van kitéve. Váljon van-e puskapor készítésére elegendő kénkő, miután honunkban elegendő mennyiség nem gyártatik.«9 4 Egyben meg is jelölte a módját a kénszükséglet biztosításának és annak hangoztatásával, hogy külföldről a szükségletet jelenleg nem fedezhetjük, szorosan meghagyta a pénzügyminisztérium bányászati osztály-igazgatójának, »hogy a kalinkai kéntermelés a lehető legnagyobb eréllyel kezeltessék és annyi állíttassék elő, minő a legszigorúbb szakértői szorgalom s teljes felügyelet mellett előteremthető.«95 A salétromot főleg Debrecen és Nagykálló salétromfőzői termelték, 99 OHB 5821/1848. »1 OHB 6433/1848. 92 OHB 1677/1848. 93 OHB 1677/1848. 94 OHB 2977/1848. 95 OHB 3219/1848.
