Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
694 FARKAS LAJOS — RADÓ GÉZA a szabadbani táborozást«.3 6 Gyors és átfogó intézkedésekre volt tehát szükség, hogy megindulhasson egy teljesen új iparág : a fegyver- és ló'szergyártás, egységes termelési hálózatba legyen összefogható a bányászat, a vas- és gépipar, a textil,- ruházati-, bőrfeldolgozó- és vegyészeti ipar. A forradalom törvényeit kellett alkalmazni, hogy a rendelkezésre álló kísértetiesen rövid idő alatt elegendő és harcképes honvéd állhasson szembe a betolakodott ellenséggel. Kossuth az adottságok és lehetőségek pontos ismeretével indította el a gazdasági önellátásra irányuló szervező munkáját, amely a szabadságharc katonai felkészültségének előfeltételeit volt hivatva megteremteni. Már legelső rendeletei azt a célt szolgálták, hogy életre keltse a háborús félelem és a gazdasági válság miatt szinte teljességgel megbénult ipart. Két lehetőség kínálkozott erre : a gyárak folyamatos munkájának pénzügyi segítséggel és nagyösszegű rendelésekkel való biztosítása és a kisipar mozgósítása. Mindkét lehetőséget a legmesszebbmenően kihasználta. A kétségtelenül fennálló katonai és pénzügyi nehézségek ellenére habozás nélkül segítségére sietett a pénzhiány miatt bajba jutott üzemeknek, amelyek májusban és júniusban még hiába ostromolták hitelkéréseikkel a Batthyány kormányt. Akkor Kossuth alig tehétett valamit, most már módjában volt beavatkozni. Kölcsönöket adott új üzemek létesítésére, leállt gyárak üzembehelyezésére és kibővítésére. így szerzett gépeket állami pénzen a pesti fegyvergyár. 60 ezer forintos kölcsönből rendezte be új gyapjúszövőüzemét, a budai fonógyár.3 7 Kölcsönök és nagyösszegű áruelőlegek révén biztosította az állam részére a zay-ugróci, kőszegi és gácsi posztógyárak egész termelését.38 A pécsi vasgyár is támogatást kért, hivatkozván »a mostani erélyes kormányra, mel y már több gyárakat hatályos segélyével felkarolt és azokba új életet öntött«. 60 ezer forintot kapott három évre, mert ágyúk, golyók, vasúti sínek szállítására vállalkozott »olcsóbb áron, mellyen bárki ajánlkozni fog«.39 A Rimai Vasművek Egyesület 60 ezer foiint összegű állami kölcsönének engedélyezésénél az volt a kikötés, hogy ózdi üzemét alkalmassá teszi puskacső hengerlésre.40 Az állami pénzek helyes felhasználását, a szerződésileg biztosított hadianyag előállítási költségeit, termelését és leszállítását a legtöbb helyen külön kormánybiztosok ellenőrizték, akik révén gyorsan-és hatályosan érvényesülhetett a honvédelmi bizottmány elnökének minden utasítása, minden kívánsága. Nagy jelentősége volt ennek főleg azoknál a vállalatoknál, amelyek külföldiek tulajdonát képezték, vagy ahol a vezetők voltak idegenek, akik összejátszva a legfontosabb katonai hivatalokban, fegyvertárakban, ruhatárakban ittfelejtett »schwarzgelb«tisztekkel, már a kezdet kezdetén szabotálták a nemzeti összefogást és a nagy lendülettel megindult ipari termelést. A kezdetleges berendezésű és korlátolt teljesítőképességű gyáriparon kívül Kossuth a legnagyobb mértékben számbavette a kézművesipar termelési lehetőségeit is. A gazdag céhmesterek háborús üzletelésének egy csapásra véget vetett, arról azonban gondoskodott, hogy a kisiparosok tömegei, a 36 OHB' 2546/1848. 37 OHB 3501/1848. 38 OHB 35 1, 37 5/1848. 39 OHB 4604, 4951/1848. 40 Ungár László : Magyarország pénzügyei 1848—49-ben. Századok 1936. Pótfüzet 609 — 611., 654—655. 1. — OHB. 2173/1848. — FIKM (Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) Ipar 1848 — 3—18.
