Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH É-i CSÁNYI 655 értesíti Csányi Kossuthot. »Győrt elhagytuk — írja neki — elhagytuk részemről mélyen sebzett szívvel. Tarthatánk-e ott magunkat, ha a dunabalparti erőt Görgey magához vonja? — azon kérdések közé tartozik, mellyeket határozottan eldönteni nem lehet. Most Lázár ide van rendelve, de jöhetése kétséges a jég miatt. Hiszem, hogy szaladni nem fogunk, így időnyerés minden, mit tőlünk most követelni lehet . . . Minden nap két futárt fogok küldeni ezentúl, hogy minden mozdulatunkról tökéletes tudomással bírjon Elnök úr. Nemcsak tudom, de érzem azon nyomasztó helyzetnek iszonyatosságát, mellybe elnök urat a fővároshozi, a méltán várt és reméllett időnél hamarábbi visszavonulásunk helyezi. Vigaszt egyedül azon meggyőződés nyújt, hogy szilárd lelki erejét elnök úrnak a körülmények semmi fordulata meg nemingathatja.«6 4 Győr elhagyása meghiúsította Perczel csatlakozását, Görgey csak tíznapos késéssel rendelte át a dunabalparti csapatokat s akkor már a jégzajlás miatt nehéz volt az átkelés a Dunán, a Délvidékről számításba vett csapatok is lassan mozogtak, így tehát a Kossuth által követelt s Csányi által is erőltetett erőkoncentrációt — főleg Görgey miatt — nem lehetett megvalósítani. A dráma további jelenetei már olyan gyorsan peregtek, hogy Kossuth a fővárosból nem tudta tovább ellenőrzése alatt tartani a sereg Mozdulatait. Intézkedései egy-egy újonnan elfoglalt állás tartására rendszerint akkor érkeztek már meg, amikor Görgey már újabb visszavonulást hajtott végre, majd a bábolnai és móri vereség december utolsó napjaira végleg összekuszálta a katonai helyzetet. Kossuth ezekben a napokban már közvetlenül Cörgeyvel vívta levélpárbaját, Csányitól csak azt kérte, hogy lelkesítse a sereget és a Buda előtt esedékes nagy ütközet előtt legalább egy kisebb győzelmet erőszakoljon ki a sereg fellelkesítésére.65 Perczel veresége azonban Csányi bizakodását is alaposan megingatta. »Szegény magyar hont hová juttatja az eldarabolt erő — írta Perczelnek Bicskéről a csatavesztés hírére — mi elnöki és bizottmányi határozott rendeletnél fogva itt valánk ütközendők, de már most a te állásodhoz kell magunkat alkalmazni, különben mind a két tábort elviszi az ördög s a hon menthetetlenül veszve van. írd meg határozottan véleményedet, hogy ahhoz képest szólhassak én is, mert jóllehet stratégiai tekintetben nincsen semmi szavam, mégis véleményemet, mint mindenkor, ki fogom mondani. Aztán történjen bármi, én megyek a táborral, ahová a sors vezérli, jó vagy rossz tervvel a vezér nézetéhez képest, kinek át van adva a hadnak vitele. Én a hazám szerencsétlenségét túlélni nem akarom.«66 December 31-én" megtörtént az országgyűlés nagy horderejű döntése a Debrecenbe költöz ésről s Kossuth új munkakört jelölt ki Csányinak : közölte vele a határozatot, hogy »az országgyűlés és a kormány néni teheti ki az országot annak, hogy a főváros közelébeni csatavesztés esetére az ország kormányzata s képviselete zavarba jöjjön« s ezért utasította, hogy »valamint egyebütt, hol a tábor volt, van és lesz, úgy Budapestéi* is az ország teljhatalmú biztosi hatóságát egész mértékben gyakorolja.«67 Ez a rendelkezés egyben el is szakította Görgey seregétől Csányit. A január 2-i haditanács ugyanis, amelyben Csányi elnöklete alatt Vetter, Görgey, Perczel, Lázár, Klapka és Répássy vettek részt, elvetette a Buda előtt vívandó döntő ütközet gondolatát és 64 L. OL. Kossuth Polizei-Akten 529. sz. 66 Kossuth dec. 29-i levelét 1. OL. Csányi-iratok 1276. sz. 86 OL. Csányi-iratok 1272 b sz. • 67 Kossuth sk. megbízólevelét 1. a Csányi-iratok 1271. rakt. sz. csomójában.
