Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

60 V. К. KOZI.OV közötti új kapcsolatok kialakulásának, a szocialista (nemzetek közti olyan valóságos egység megszilárdításának feltételeit teremtette meg, amely nem az erőszakon, hanem a testvériségen és önkéntességen alapul. Mivel a kapitalista rendszer szocialistává való átalakításáért folytatott harc alapvető fegyvere a proletárdiktatúra, ezért ez törvényszerűen nemzeti formát ölt, és ez a tény a proletárállamot még közelebb hozza és érthetőbbé teszi a néptömegek számára. A Bolsevik Párt már uralomrajutásának első napjaitól kezdve azáltal erősítette meg a proletárdiktatúrát, hogy fejlesztette a szovjet államiságot a nemzeti területeken. A Párt vezetése alatt hatalmas munka indult meg Oroszország közigazgatási átalakításáért a nemzeti sajátságok figyelembevételével. A szovjet államiságnak a nemzetiségi körzetekben való megteremtése közben V. I. Lenin és T. V. Sztálin többízben rámutattak arra, hogy szoros barátságot kell létrehozni Oroszország népei között. Ezt feltétlenül megkövetelte a dolgozó tömegek sarkalatos érdeke, ezt diktálta az egész nemzetközi helyzet. A szovjet köztársaságokban élő nemzetek egyetemes népi jelleget öltő egyesítő mozgalmát betetőzte a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének megalakulása a Szovjetek I. Össz-szövetségi kongresszusán. A Szovjetunió megalakulása, melynek ihletői és szervezői V. I. Lenin és I. V. Sztálin voltak, világtörténelmi jelentőségű esemény volt. Az egységes szovjet szövetségi állam biztosítja a szocialista nemzetek baráti együttműködését, minden nép nemzeti érdekeinek az egyetemes államérdekkel való harmonikus összekapcsolását. A soknemzetiségű szovjet állam életképességéről tanúskodik a Szovjetunió szakadatlan megerősödése és kiterjedése, — új autonóm köztársaságok és területek, nemzetiségi körzetek, új szövetségi köztársaságok alakulása. Jelenleg a Szovjetunió 16 szövetségi köztársaságot, 16 autonóm köztársaságot, 9 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet egyesít magában. A szocialista nemzeteknek ezek a szovjet állami formái a szocialista nemzetek keletkezése és fejlődése folyamán alakultak ki és visszatükrözik azokat a különbségeket, amelyek a nemzetek között a földrajzi helyzet, a népsűrűség és egyes nemzetek lélekszáma tekintetében fennáll. A Szovjetunió szocialista nemzeteinek megvan a maguk nemze'ti államiságuk. De az államiság egyik vagy másik formájának létezése nem ismérve a szocialista nemzetnek. Sztálin elvtárs már 1929-ben rámutatott arra, hogy mennyire hibás az a nézet, mely szerint a nemzet ötödik ismérvének kell tekinteni az illető nemzet saját, másoktól különálló államát is. A szovjet nemzeti államiság segítette a dolgozók széles tömegeinek aktivizálását az államigazgatásban és a szocialista társadalom építéséb n. A szovjet nemzeti államiság létrejötte és a Szovjetunió megalakulása olyan politikai forma volt, amely aktívan hozzájárult a régi nemzetek gazdasági alapjának és szellemi arculatának megváltozásához. A régi nemzetek gazdasági átalakulása a szocialista nemzetek kialakulásának lényeges része. A Bolsevik Párt hozzáfogott Oroszország egész társadalmi rendszerének szocialista alapokon való következetes és tervszerű átalakításához, és különösen nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi vidékek gazdasági fejlesztésének. Első feladatául azt tűzte ki, hogy következetes harcot folytat a nemzeti egyenlőtlenségnek a társadalmi és gazdasági élet minden területén fennálló maradványai ellen. A történelmileg kialakult gazdasági egyenlőtlenség által létrejött tényleges nemzeti egyenlőtlenség felszámolása nélkül a szövetségi állam keretei