Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

I. V. SZTÁLIN A SZOVJETUNIÓ SZOCIALISTA 61 NEMZETEINEK KrALAKULÁSARÓL ÉS FEJLŐDÉSÉRŐL közt élő népek helyes és tartós együttműködését nem lehetett megteremteni. A gazdasági egyenlőtlenség felszámolása elválaszthatatlan része volt a népek szocialista szellemben való átalakításáért folytatott harcnak és ez a szocialista termelési mód megerősítése és az orosz népnek a nemzetiségi körzetek dolgozó tömegei számára nyújtott mindennapos, óriási, önzetlen segítségnyújtása által vált elérhetővé. Míg az első ötéves terv éveiben a Szovjetunió régi iparvidékein az ipari termelés kétszeresére növekedett, addig a nemzeti köztársaságok és területek ipari termelése ugyanazon idő alatt több mint a három és félszeresére emelkedett. A második sztálini ötéves terv éveiben a Bolsevik Párt a szocialista nemzetek népgazdaságának még rohamosabb ütemét biztosította. A 'nagyipari termelés 1936-ban az 1913 év termelésével összehasonlítva az OSzFSzK-ban 7.8-szorosára, az Ukrán SzSzK-ban 6.9-szorosára, a Belorussz SzSzK-ban 15.9-szeresére, a Gruz SzSzK-ban 18.6-szorosára, a Tádzsik SzSzK-ban 116-szorosára, a Kirgiz SzSzK-ban 95-szörösére növekedett. Az ország szocialista iparosítása és a mezegazdaság kollektivizálása döntő tényezők a szocialista termelési mód megerősítésében és igen nagy jelentőségük volt a nemzetek egyenlőtlenségének felszámolásában és a szocialista nemzetek gazdasági kialakításában. A gazdaság szocialista átalakítása mind a társadalom teljes egésze, mind pedig a Szovjetunió területén élő nemzetek szempontjából gyökeres változást hozott létre az osztálystruktúrában és a társadalmi viszonyokban. Országunk volt az az ország, ahol először számolták fel véglegesen az összes kizsákmányoló osztályokat, először szüntették meg azokat az okokat, amelyek az embernek ember által való kizsákmányolását és a társadalomnak és a nemzeteknek kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra való megoszlását létrehozták. A szovjet társadalmat az egymással barátságban együttélő munkásosztály, parasztság és értelmiség alkotja és a szocialista építés idején gyökeresen megváltoztak a Szovjetunió dolgozói. A szocialista termelési mód megerősödésével felszámolták a nemzetek régi gazdasági közösségét és újat alkottak helyette. Ennek a közösségnek az alapja a szocialista gazdasági rendszer s a termelési eszközök és felszerelések szocialista tulajdona. A szocialista termelési mód megerősödésével a soknemzetiségű szocialista állam legyőzhetetlen erővé vált, mert szilárd gazdasági alapon nyugszik. A szocialista nemzetek kialakulásának legdöntőbb tényezője a burzsoá nemzetek politikai és gazdasági tartalmának a szocializmus szellemében való átalakítása. Ennek a folyamatnak egyik összetevője a nemzetek szellemi arculatának megváltozása is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus ideológiájának zászlaja alatt aratott győzelmet. Győzelmének eredményeképpen megdöntötték a kizsákmányoló osztályokat, — a népellenes ideológiák fő forrását, — szétzúzták és eltemették a hazug burzsoá és kispolgári nézetek egész rendszerét, amely a kapitalizmus örökkévalóságát és a nemzeti elnyomás felszámolásának lehetetlenségét hirdette. Ez, — amint Sztálin elvtárs írta, — »gyökeres fordulatot« hozott létre »az egész világ kizsákmányolt tömegeinek mindennapi életében és hagyományaiban, kultúrájában és ideológiájában«.2 Az egész soknemzetiségű szovjet nép érdekeit kifejező és a nemzetek barátságán alapuló új világnézetért folytatott harc érdekében szét kellett 2 Sztálin, Művei, 10. köt. 240. o., oroszul.