Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
46 „ BARTA ISTVÁN embernek ismerte meg Görgeyt, aki bírja Kossuth teljes bizalmát, akinek célkitűzései azonosak a Kossuthéival, aki nem a császári katonai bürokrácia ranglétráján, hanem a forradalom akaratából lett vezér, akit nem az Ottingerek, Teleki Ádámok, Mógák mértékével kell mérni, aki tehát a forradalom kormányának hadvezére s mellette a kormánybiztosnak nem az ellenőrzés, hanem a feltétlen segítségnyújtás a feladata. Ezzel az útravalóval hagyta hátra Kossuth Csányit a táborban, amikor visszaindult Pestre s ez nyomta rá a bélyegét Csányi és Görgey viszonyára is 1848 őszi hónapjaiban. Kossuth november 6-án tért vissza Pestre s Csányit azzal a feladattal hagyja hátra Pozsonyban, hogy közvetítő legyen az államhatalmat gyakorló kormány és az ország megvédésére hivatott hadsereg között : közvetítse a kormány felé a hadsereg és a fővezér igényeit, ugyanakkor képviselje a táborban a polgári hatalmat s hajtsa végre mindazt, amit a kormány a hadsereg erejének növelésére szükségesnek tart. Csányi azzal a lelkiismeretességgel teljesítette ezt a feladatát, amellyel korábban kivívta a kormány és Kossuth bizalmát. Az akták százai tanúskodnak arról, hogyan tartotta kézben a hadseregszervezés és fenntartás százféle ügyeit a létszámkiegészítéstől és fegyverellátástól kezdve a ruházaton, lábbelin, élelmezésen, egészségügyön keresztül a felderítésig és a tisztek kinevezéséig, hogyan támogatta és valósította meg Kossuth kezdeményezéseit és hogyan tette lehetővé ezzel, hogy létrejöjjön a feldunai hadsereg, a tavaszi hadjárat diadalmas honvédseregének a magja.30 Kossuth bizalma változatlan irányában s azon van, hogy hatáskörét kiszélesítse és megvédje mindenkivel, még Görgeyvel szemben is a korlátozó törekvésektől. November 10-én alá rendeli Moson, Győr, Pozsony, Sopron és Komárom megyék kormánybiztosait azzal a megokolással, hogy »a jelen körű -mények múlhatatlanul megkívánják, hogy az ország kormányzásában összpontosítás létezzék.«31 A katonatiszti kinevezésekkel kapcsolatban Csányi és Görgey közt támadt nézeteltérés eldöntésénél Kossuth kioktatja Görgeyt, hogy »tekintettel kell lenni az országos biztosnak auctoritására is, még azt Csányi úr viseli, ki mint teljhatalmú biztos a hadseregnél az ország kormányát representálja« s ezért úgy dönt, hogy Görgey a kinevezéseket, illetőleg felterjesztéseket mutassa be Csányinak, aki láttamozza azokat, »melly alkalommal azon joga lesz, hogy ha valamelly kinevezés ellen észrevétele volna, azon eset függőben tartassék, míg a kérdést a kormány nem dönti el«.32 Amikor decemberben Görgey kezdeményezésére létrehozzák a sereg intendanturáját, Kossuth megírja Csányinak, hogy Görgey tervezetét csak azért fogadja el, mert ő, Csányi is helyesli ; »reád, mint a kormány teljhatalmú képviselőjére bízván annak a fővezér általi életbe léptetését« — teszi hozzá s arra kéri, hogy »mint a kormánynak képviselője s teljhatalmú országos biztos a főfelügyeletet mindazon hatósággal, mellyel hadserege felett az ország kormánya bír, általában gyakorolja. »A- hadsereg nem status in statu — teszi hozzá Kossuth — s teljességgel nem független a polgári hatalomtól, de sőt a fővezértől kezdve összesen alá van vetve a polgári hatalom felügyeletének s őrködésének ; ezen legfőbb polgári hatalmat pedig a kormány nevében te képviseled.«33 December 14-én 30 Kossuth és Csányi őszi hadseregszervező tevékenységének aktái ugyancsak napvüágot láttak a Kossuth összes Munkái sorozat fentemlített kötetében. 31 A rendelet fogalmazványát 1. OHB. 2665/1848. sz. alatt. 32 A nov. 18-án Görgeyhez írt levél fogalmazványát 1. OHB. 2944/1848. sz. alatt. 33 Dee. 11-i levél Csányihoz, OL. Csányi-iratok 1276. rakt. sz. Az erről szóló rendelet Görgeyhez OHB 5034/1848. sz. alatt.
