Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

I. V. SZTÁLIN A SZOVJETUNIÓ SZOCIALISTA NEMZETEINEK KIALAKULÁSÁRÓL IÏS FEJLŐDÉSÉRŐL 59 kításának előfeltétele elsősorban a burzsoá nemzetek gazdasági alapjának gyökeres megváltoztatása. Ez határozza meg ugyanis az osztálystrukturát, a felépítmény jellegét, az illető nemzet szellemi és társadalmi-politikai arculatát. Ugyanígy megváltozik a burzsoá nemzetek másik eleme, — a nemzeti kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkat közössége is. Ami a nemzetek olyan ismérveit illeti, mint a terület és a nyelv közössége, ezek semilyen gyökeres változáson nem mennek keresztül. A nemzet területét a nép érdekeinek megfelelően pontosan meg lehet határozni, de nagy változások nem érik. Alapjában változatlan marad a nyelv is. A szocialista nemzetek kialakulása bonyolult és nehéz folyamat, amely a kizsákmányoló osztályok és ügynökeik maradványai ellen folytatott éles harc közben zajlik le és kiterjed a politika, a gazdaság és áz ideológia területére. Az eddig elmondottak az Októberi Forradalomnak ama népek szocialista átalakításában vitt szerepét jellemzik, amelyek már az Októberi Forradalom előtt konszolidálódtak. Ilyen nemzetek közé tartozik az orosz, ukrán, belorussz, tatár, baskir, üzbég, kazah, az azerbajdzsán, örmény, gruz, észt, lett, litván, türkmén, moldvai, stb. De az Oroszország területén élő népek nem mind mentek keresztül a kapitalista fejlődés szakaszán. Egyes népek Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, Északon stb. az Októberi Forradalom előtt a kapitalizmus előtti fejlődési fokon állottak. Nem váltak és nem is válhattak nemzetté, mert nem kötötte őket össze a gazdasági élet közössége, és területileg is szét voltak tagolva. Ezek a népek a kapitalista fejlődési fok kikerülésével tértek át a szocialista életformára, és már nem a burzsoázia vezetésével konszolidálódtak, hanem a szovjethatalom égisze alatt, a munkásosztály vezetésével váltak szocialista nemzetté. Ez a történelemben példa nélkül álló tény még jobban megerősíti azt, hogy milyen kimagasló szerepet játszott az Októberi Szocialista Forradalom nemcsak a régi burzsoá nemzetek átalakulásában, hanem a nemzetté még nem vált népek nemzeti konszolidációjában is. Ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy a népek nemzetté válásának az Októberi Forradalom győzelmével elkezdődő folyamata páratlanul gyors ütemben folyt le, mert a szovjet uralom ehhez a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg. Az Októberi Forradalom lelkesítője és szervezője a Bolsevik Párt volt,. Leninnel és Sztálinnal az élén. A Bolsevik Párt hazánkban már uralomrajutásának első napjaitól kezdve a nemzeti kérdés megoldásáért folytatott harc élére állt. A Bolsevik Párt volt a szocializmus építésének és a szocialista nemzetek kialakulásának lelke. S ha a nemzetiségi kérdést nálunk jobban oldották meg, mint bármely más soknemzetiségű államban, úgy ezt hazánk népei a Bolsevik Pártnak, a marxizmus-leninizmus megingathatatlan alapjára épült lenini-sztálini nemzeti politikának köszönhetik. * Miben áll a szocialista nemzetek kialakulásnak folyamata? Melyek azok a feladatok, amelyeket a Bolsevik Párt a régi nemzetek szocialista szellemben való átalakítása során megoldott? Az Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kizsákmányoló osztályok uralmát, megsemmisítette a régi, burzsoá államapparátust, véget kellett hogy vessen, és valóban véget is vetett a nemzetek kényszerű egységének, amely az imperialista Oroszországban fennállott. Az Októberi Forradalom azzal, hogy létrehozta országunkban a proletáriátus diktatúráját, egyben a nemzetek