Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH ÉS CSANVI 633 nek arra, hogy megtalálja a válságból a kivezető utat. »A kormány leköszönt, most úgy hallom, gróf Batthyány is feltételekhez köti maradását — írta neki szeptember 19-én — ha ez sem fog megmaradni és minisztériumot alakítani, úgy Jellasics csorda népe tönkre teendi e hazát feltámadási remény nélkül. Emlékezzen vissza mélyen tisztelt barátom mondottaimra, irottaimra, betű szerint következett be minden... « »Eltörlik a nemzetek sorából magyar nemzetünket, ha Ön hatalmas befolyásával Batthyányi reá nem bírja, hogy ministeriumot alakítson. A sors úgy akarja, hogy Cassandrája legyek e nemzetnek, az Istenért, hazudtolják meg Önök, a nemzet elsői, jóslatomat.« S a levél során kiderül, hogy Csányi nem értett egyet mindenben azokkal az intézkedésekkel, amelyeket Kossuth a szeptember 15-i képviselőházi ülésen kezdeményezett a drávai sereg szellemének erősítésére. »Engemet mártírnak helyeztek ide — írta — ha Önnek felszóllalása, Önnek példája maradásra nem bíra, távozék az Ottinger generálissali baj után, tudtam, láttam, mi van tervben, és több következett be, mint képzeltem. Lélekben, testben lezúzva, törve, iszonyatos lelki kínok után, testi fáradalmaim után, anélkül, hogy megkérdezteték, segédek rendeltetnek mellém ; igaz, hogy ezekre itt szükség van és Bónist ismerve megkérdezés után magam is kértem volna, Asztalost is ollyan embernek hallom lenni, kivel ki lehet jönni, ki a közügyben maga feláldozásával is mindent kész tenni, és így e két egyénnel, kik közül egyik rég bírja szeretetemet, az ördögök táborát is elláttuk volna — de mire való Móricz itt? Én vele mindenkor meg tudtam élni, de nem feledhetjük, hogy a katonaságot szemünk > elől körülményeinknél fogva tévesztenünk nem szabad, ennél a szép lelkesülést fel kell tartanunk, Teleki méltósága viseletének erre semmi rosszabb hatása nem mutatkozik, de ha Perczel Móricz tüzeskedésével ragadja meg az egyik fékszárat, kérdés, nem lesz-e rossz következése?"Én tudom, hogy őt visszavenni nem lehet, de lehet más rendeltetést számára, talán fontosabbat kijelelni. Gondolja meg tisztelt barátom, intézkedjen bölcsesége szerint. Mi fog velem • történni, azt majd a legközelebbi napok fogják elhatározni.« Sokat várt Csányi a nádor megjelenésétől, azt, hogy lelkesítőleg fog hatni a népre. »Első dolog a népfelkelés — írta — ezt itt organisáltatom.« A nemzetőrök felfegyverzetlen, gyakorlatlan csapatait is azért küldte haza, »hogy belőlük alakuljon és általuk a népfelkelés«. A legsürgősebb feladat azonban a politikai válság megoldása. »Hazánk sírja szélénél kérem, esdem Önt — sürgeti újólag Kossuthot a befejező sorokban — bírja Batthyány Lajos grófot a maradásra és ministerium alkotására és kérem lelkem lelkéből, mellyben írva van, hogy ministeri kormány nélkül e hon veszve van, veszve örökre, nem Jellasics csordája, hanem önmagunk által. . . Csak határozott ministeri sanctionált kormányunk legyen, öntül függ minden, Önt Isten adta, hogy segélje e bomlásnak induit hazát, bírja Batthyányt a megmaradásra és ministerium alkotására, mellybe Önnek is beie kell jönnie. Százszor mondottam és mondom, hogy én Istenre esküszöm, hogy semmi de semmi soha nem leszek, mit teszek, mondok, teszem és mondom hazámért. Vegye Ön legmélyebb forró tiszteletemet.«71 Perczel Csányi aggodalmai ellenére is a parancsnok és kormánybiztos maradt, de máshol, önálló tevékenységi körben mutatta meg a forradalmi hadvezetésre való alkalmasságát, olyanban, amelyből egész sikerdús őszi és tavaszi önálló seregvezéri működése kinőtt ; Csányi véleményének súlyát azonban mutatták azok az erőfeszítések, a melyek -71 A levél Csányi kezétől származó fogalmazványát 1. a Csányi-iratok 1273. rakt. sz. csomójában.
